Valamikor 8 évvel ezelőtt ismertem meg Pásztor Gábor kecsketartó kollégát a szomszédos megyéből.
Az évek során megosztottunk egymással kisebb-nagyobb kecskével kapcsolatos problémákat, voltak vitáink is, megesett, hogy neki volt igaza és az is amikor nekem. Ilyenkor vita helyett maradt a csend és a kecske. Mindkettő remek megoldás a kecskés barátság ápolására, mi kecskések gyakran alkalmazzuk 😀
De valahogy, ha kecskegond akadt, akkor mindig félretettük, vagy már el is felejtettük a vita tárgyát és a megoldást kerestük, legyen az tej, kecskeegészség vagy éppen csak jól kipanaszkodtuk magunkat.
Most október elején, azzal írt üzenetet, hogy gond van az egyik bakkal, ilyet még nem látott, van e ötletem.
Amit soroltam, már vagy kipróbálta, vagy aztán vetette be, de sorra kudarcba fulladt az akkor még egy pár napja keletkezett komoly seb kezelése.
A legutolsó képek láttán, nem akartam neki mondani, de én nem sok jót jósoltam annak a szegény állatnak, de ő sem az a feladós fajta, így gondoltam, jobb ha befogom, hiszen mindőnk portáján elfér még egy csoda. Így csak a háttérben szorítottam érte..értük, de már érdemben segíteni nem tudtam. Hasonló esetem csak Heni kecském lábával volt, azt le lehetett vágni. Egy hasfalnál már nem ilyen “egyszerű” a helyzet.
Most úgy tűnik nála vendégeskedett és ha már ott járt, jobbra fordította a bak sorsát a csoda, na meg Gábor kitartása és gondoskodása meghozta az eredményt.
Arra kértem, írja meg nekünk a történetét, hogy itt közzé is tehessem, mert úgy hiszem nem mindennapi volt sem a sérülés, sem pedig a végső megoldás. Ráadásul szó szerint a lábunk előtt hever. A történet mellé a szóban forgó csodáról azaz a Réti Imola növényról fotót, leírást és kutatási eredményt is csatolt, természetesen azt is bemutatom itt. Nem csalódtam, most is a tőle telhető legnagyobb alapossággal írta le a történteket, ezzel is segítve a többi kecskés munkáját.
Ismerjétek meg hát Gábor és a Sanyi bak küzdelmét, amit változtatás nélkül másoltam át. /Gyengécske gyomrú kollégának olvassa fel valaki, hogy a képeket ne nézegesse. :😉/
“A történet szeptember 29-én, pénteken kezdődött. A 8 éves bakunk valószínűleg lefejelhette az egyik
közép-ázsiai kutyánkat, mely viszonzásul a bal oldali horpaszánál megharapta. 
Előzőleg ilyen incidens
nem történt, a kutyák jöttek-mentek a kecskék között. Amúgy is néha rájött a bakra a
szemtelenkedés, és fejelgetett. Sajnos most pórul járt.
Szóval szeptember 29-én megtörtént a harapás. A horpasznál 4 szemfog nyom látszódott.
Nem volt szakított seb. Viszont a kecske hasa aljánál egy 1,5 literes flakon nagyságú vizenyős dudor keletkezett. Gondolatom szerint a horpasz környéki harapáskor a kutya egy erőteljeset csavart a
bőrön, vagy pedig a kecske ugrott meg, így belül a bőr kötőszövetei elszakadhattak a hasfal
izomzatától. A szemfog nyomokat azonnal lekezeltem, viszont egyebet nem tettem, mivel nagy seb
nem volt a kecskén. Lehet jobban jártam volna, ha azonnal megnyitom a hatalmas puklit, de
valamiért jobbnak láttam rávárni egy keveset, mielőtt szikének esnék.
Sajnos sokat nem is kellett várni, mert vasárnap reggelre (2 napra rá) kifakadt a vizenyős pukli.
Lenyírtam a kecske oldaláról a szőrt, és akkor láttam, hogy a dudor környéke el van zöldülve. Ahogy
kézzel tapogattam, elfoszlott a bőre. Nyilvánvalóvá vált, hogy bizony egy nagyon komoly fertőzéssel
állunk szemben. Hiába a harapásnál nem volt nyílt seb, a kutya nyálából viszont azon a 4 szemfog
nyomon keresztül a baktériumok lejutottak egészen az állat hasaljáig.
Innen kezdődött a napi szintű küzdelem. A kezdeti dió átmérőjű lyuk napról napra nagyobbodott,
ahogy a fertőzés pusztította a kötőszöveteket. A harapás utáni 2. napon már elkezdtem az
antibiotikumos injekciózást. Penicillin és oxitetraciklin származékokat kapott, 3 fajta injekcióban,
fajtánként 2 adagot pár nap eltéréssel. 2 hétig csak rosszabbodott a helyzet. A sebszél egyre csak
nőtt, a bőr alól pedig ujjbegynyi rothadt húsdarabokat piszkáltam ki.
Nem vagyok finnyás, de azt a szagot sokáig nem fogom elfelejteni. Folyamatosan azon csodálkoztam, hogy mégis hogyan nem pusztul el Sanyink vérmérgezésben.
Leírom magát a sebkezelést ez időszak alatt.
Az első 10 napban:
- lépés: vízzel higított Betadine oldattal alapos kimosás
- lépés: 3%-os Hidrogén-Peroxidos kimosás
- lépés: Tömény betadine-os oldattal belocsolás
A 4. lépés váltogatva volt. Hol Kék-Lukács krémmel, hol mézzel kentem be. Plusz egyszer
végső elkeseredésemben vettem egy Tetrán kenőcsöt, amely 2 napi kezelésre volt elég.
Javulás nem történt, a fertőzés egyre haladt a comb irányába, a farok magasságában. A tenyérnyi lyukon keresztül még egy vékony csővel 15 centire betudtam nyúlni a bőr alatt a farok irányába.
Közben továbbra is jöttek kifelé a húsdarabok.
A 10. napon találkoztam egy nagyon kedves és segítőkész állatorvossal, aki azt tanácsolta, hogy hagyjak el minden kemikáliát. A kezembe nyomott egy befőttesüveg sötét sárga színű teaszerű löttyöt, plusz egy zacskó lila virágú keményre száradt növényt, a Réti Imolát. Kételkedve, de látva a doktor úr meggyőző elszántságát elkezdtem használni a Réti Imola főzetet. Mivel a használat kezdetén a masszív fertőzést még nem sikerült legyőzni, így 2 napi natúr Imola főzetes kezelés után tettem a főzetbe némi betadine oldatot, valamint a végén belocsoltam tömény betadinnal.
A 14. napon valami változás látszott, a 15. napon pedig végre „átfordult” a fertőzés. A seb nagyja rózsaszín lett, a bőr alól sem jött már annyi elhalt szövet.
Innentől kezdve napról napra nagyobb lett a rózsaszín felületek aránya, majd az elhalt szöveteket felváltotta az enyhe gennyezés, ami folyamatosan jelen van azóta is. A 20. napig nem mertem elhagyni a főzetből a betadine oldatot, itt viszont már csak pár százalékot tettem bele, szemre. A 20. naptól tisztán használom az Imolát. Minden nap alaposan kimosom a gennytől az egész sebet. A főzetet 60 ml-es fecskendővel juttatom be, a mélyebb helyekre vékony cső segítségével és kezelésenként kb. 6-8 decit használok el. Mosás után igyekszem szárazra törölni a sebet gézlappal belülről. A legjobb naponta kétszeri kezelés lenne, mi viszont csak munka után tudunk kiutazni az állatainkhoz, így napi 1x kerül kimosásra a seb.
Az Imola főzet elkészítése:
A képen látható csokor Réti Imola kb 20 liter főzet elkészítéséhez elegendő. A csokrot ketté véve az egyik részét 10-12 liter forrásban lévő vízhez rakom. Forralom kb. 10 percig. Mivel este készítem a főzetet, így másnap reggelig hagyom ázni és kihűlni. A kész főzetből kiveszem a szármaradványokat, majd leszűröm. 5 literes demizsonokban hűvös, sötét helyen tárolom. Melegebb, fényes helyen hamarabb zavarosodik (mint akár egy kamilla tea), bár a legutóbbi adagot még kissé zavarosan is felhasználtam, mert az illata jó volt. Jól tárolva hetekig eláll.
A főzettel naponta 2x érdemes kimosni a sebeket.
Tapasztalatom:
Hasonló, de kisebb sérülésekkel már volt tapasztalatom. Azok a sebek a gyógyulás során többnyire lényeges sejtburjánzással, vadhúsképződéssel gyógyultak. Az Imola esetében ez egyelőre abszolút nem figyelhető meg, amely nagyon pozitív számomra.
A frissen szedett nyers Réti Imola illatra szerintem jellegtelen, különösebb benyomást nem kelt.
Első ránézésre, messziről szemlélve hasonlít a Közönséges Aszathoz, de pár perc Imola keresés és találás után már messziről meglehet különböztetni őket. A hasonlóság mellett a legnagyobb különbség az,hogy még az Aszat levele szúrós, addig az Imoláé nem. A lila virágaik alatt pedig az aszatnak szúrós gömböcskéje, az Imolának pedig apró fenyőtobozra emlékeztető képződménye van.
A szárított Imola karakteresen finom gyógynövény illatú, főzete sötét sárga/barna színű és szintén karakteres illatú.
Az Imoláról
A Cantaurea nemzetség 300-350 fajt foglal magába, ezek közül 22 honos Magyarországon. A fajok fontos
határozójegye a fészekpikkely, több faj között csak ennek alapján lehet különbséget tenni. A nemzetség
legjellegzetesebb vegyületei a szeszkviterpén-laktonok. Elsősorban a gvajanolid- és germakranolid típusú
vegyületek a jellemzőek, de elemanolidok és eudezmanolidok előfordulásáról is beszámoltak. További fontos és
jellegzetes összetevők az acetilének, a flavonoidok és egyéb fenolos komponensek.
A gyulladáscsökkentő hatás minden bizonnyal a növény szeszkviterpén-lakton a poliszacharid tartalmának
köszönhető.
A sebgyógyulás gyorsításához hozzájárul a növény antibakteriális és antifungális hatása is.
A Réti Imola
4.5.1. Fitokémia
A C. jacea virágzatából azonosított vegyületek között
antociánok (centaurocianin), fl avonok (apigenin-
4’-O-(6-O-malonil-ß-D-glükozid)-7-O-ß-Dglükuronid,
4’,5,7-trihidroxi-3,6-dimetoxifl avon
va la mint ennek 7-O-glükozidja) [1, 51].
A növény gyökeréből három fl avonoglikozid jelenlétét
írták le. Közülük elsőként, 1922-ben a
centaureint (5,7,3’-trihidroxi-3,6,4’-trimetoxi fl avon-
7-O- ß-D-glükozid) azonosított ák. Ezen kívül
még két trihidroxi-fl avont, a jaceozidot [52] és a
jaceint azonosított ák a gyökérdrogból [1]. Utóbbi
vegyületet a növény leveléből is kimutatt ák [51].
A C. jacea föld felett i részéből vízgőz-desztillációval
nyert illóolajban jelentős mennyiségben találhatóak
oxigenált szeszkviterpének (43,2%), amelyek
között a kariofi llén-oxid (23,5%) és a
spatulenol (8,9%) a fő komponensek. Ezen kívül
az olajban nagy mennyiségű zsírsav (15,5%) is található,
amelynek fő komponensei az olajsav
(8,9%) és a palmitinsav (6,6%) [53].
A C. jacea föld felett i részéből elsőként Centaur
X1-X4 poliineket és Centaur Y1-Y2)ó poliéneket azonosított
ak [5]. Gyökeréből egy tioféngyűrűt is tartalmazó
acetilénszármazékot is kimutatt ak [46].
A növény leveléből sziringin nevű fenilpropánglikozid
származékot izoláltak 0,05% mennyiség
ben. Ezen kívül 0,4% fahéjsav-származék és inozit
jelenlétét is kimutatták [5].
4.5.2. Farmakológiai vizsgálatok
A népi gyógyászatban a C. jacea virágzatát vérzéscsillapítóként,
sömörre bőrbevonóként és vizelethajtó
hatása miatt alkalmazták. Ezek racionalitását
modern vizsgálatok nem támasztják alá [1]. A
növény gyökerét Radix carthami silvestris néven
alkalmazták a gyógyászatban lázcsillapítószerként,
de ez a feltételezett hatás nem bizonyított [1].
A virágzat vizes-alkoholos kivonata 5%-os koncentrációban
antimikróbás hatást mutatott Salmonella
thyhimurium esetén [1]. A föld felett i rész vízgőz-
desztillációval nyert illóolajának antimikróbás
hatását 3 Gram-negatív, 3 Gram-pozitív baktériumtörzsön
és egy gombán vizsgálták. Különösen
a Gram-pozitív baktériumok esetén volt tapasztalható
markáns antibakteriális hatás.”
további információk a növényről az alábbi linkekre kattintva találsz:
MAGYARORSZÁGI CENTAUREA FAJOK BIOLÓGIAILAG AKTÍV VEGYÜLETEINEK VIZSGÁLATA
Magyarországi Centaurea fajok gyógyászati perspektívája a tudományos adatok tükrében
