Vendégem Dr. Orosz Szilvia Takarmányanalitikai labratoriumigazgató

Teljesen véletlenszerűen kezdtem el laborokat keresni kollégáknak és munkáltaltóm részére,
amikor megkaptam Dr. Orosz Szilvia telefonszámát.

Bevallom meglepett, hogy, egy közvetlen, kedves hang
vette fel a telefont és hosszas beszélgetés lett az egyébként rövidre tervezett pár kérdésből.
Ami viszont igazán meglepett, hogy nem egy munkájába fáradt hölggyel beszélek, hanem
valakivel aki lelkes és készséges a takarmányokkal kapcsolatos ismeret átadásában. Ez
manapság valljuk be nem túl gyakori.

Dr. Orosz Szilvia a Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Takarmányanalitikai Laboratórium laboratóriumigazgatója volt ezúttal vendégem.

“Honnan jött és jön a laborvizsgálatok, azon belül a takarmány analitika iránti érdeklődésed,
hogy sodort erre az élet?”

– Agrármérnök vagyok és szakirányként a takarmányozást vettem fel, aztán beleszerettem.
Biztosan volt benne része, hogy Édesapám sokat mesélt Nagyapámról, aki jó gazda volt és
törődött az állataival. Télen, amikor kevesebb volt a munka vágta a répát a tehénnek. Nyáron
borús idő után megsózta a ’herét’ és úgy tette el a szénának. A tehén, hogy ne unatkozzon az
istállóban, a takarmány mellett kukoricaszárat kapott rágni, ami utána gyújtós lett. Kedves
történetek.

“Beszélnél e pár szót a NIR vizsgálatokról. Számomra elképesztő tudás és adatbázis húzódik
mögötte, csodálattal olvastam róla, de megtennéd, hogy egy pár mondatban a kollégáknak is
elmondod mi az amit szerinted a kecsketartók is ki tudnak használni egy NIR csomag
igénybevétele esetén? Mi az A NIR? “

– Mondhatnánk azt is, hogy Mesterséges Szem. Egy olyan vizsgálati módszerről van szó, amikor
megvilágítjuk a szárított-darált-kevert takarmánymintát és az elnyelt, valamint a visszavert
fény alapján rögzítünk egy színképet. Ez a színkép úgy működik, mint egy virtuális
ujjlenyomat: egy mintához csak egy színkép tartozhat. A színkép még nem tartalmaz
információkat, de a mögötte lévő adatbázisban már 30 éve gyűlnek a mérési adatok: fehérje-,
rost, zsír-, keményítő-és cukortartalom, rostemészthetőség, erjedési jellemzők a szilázsokban
stb. Amik segítenek eldönteni hogy mikor induljanak a kaszák, hogy mennyiért tudom eladni a
prémium minőségű szénámat, vagy hogy elég-e a fehérje a takarmányban az ikergidákat
szoptató anyának., Milliárdnyi adat, mely közül egy automatikus rendszer kiválasztja azokat,
amik az adott egyedi színképhez tartoznak. Számos olyan bonyolult, drága és hosszú ideig
tartó laborvizsgálat van, amit nem lehetne a napi munkába beilleszteni, de szükséges az
adata. A NIR segítségével, a háttérben lévő 30 évnyi vizsgálati referencia-adatbázissal
azonban csak néhány óra, tehát a rutinszolgáltatásban is alkalmazható. Egy mintához már
akár 30-40 adat is tartozhat. A vizsgálat gyors, 24-48 órán belül készen van az eredmény,
relatíve olcsó, kevés az emberi kockázat benne és napjainkba már elég pontos is. Azon NIR-
adatok használhatók, amelyek mögött elég nagy adatbázis áll rendelkezésre, ezért nem
minden NIR adat megbízható! A magán kereskedelmi laborok ezért egy olyan világhálót
építenek napjainkban, amikor a központi fejlesztő laboratórium (és a központi adatbázis) egy
helyen van, de a kis ’szatellit’ laboratóriumok, amelyek csak szárítanak, darálnak és színképet
készítenek bárhol lehetnek a világban Afrikától Oroszországon keresztül Magyarországig.
Egy virtuális köldökzsinór köti össze a szolgáltató laboratóriumot a központi fejlesztő
laboratóriummal, mely ’e’köldökzsinóron keresztül adatok áramlanak felénk. Gyorsan,
megbízhatóan és pontosan.
” Több cikkedet is olvastam a tömegtakarmányok terén, de főleg szarvasmarhákra
‘kihegyezetten’. Tudom, hogy elsősorban ennek a cég profilja az oka, de van e arra
valamifajta tapasztalat akár nemzetközileg, hogy a NIR analitikát és tanácsadást kecskékre
vonatkozóan is ki tudjuk használni?”

– Minden állat, amelyik szénát és/vagy abrakot eszik, élhet a NIR-eredményekkel. Adjuk vagy
vesszük a szénát? Szeretnénk olcsón venni és drágán eladni? Ennek kulcsa a minőség. Ehhez
kell a mérés, ami igazolja azt. Ezen a téren még van lehetőség a fejlődésre, mert a réti- és
lucernaszénáink nagyon gyenge minőségűek! A jobb minőségű tömegtakarmánnyal viszont
lehetne abrakot megspórolni. A szilázsok esetében még nagyobb kérdés a mérés, mert ott nem
csak a táplálóérték vagy az emészthetőség a fontos, hanem az erjedés minősége is. Nehogy
baja egyen a tejnek
“A klíma változása, azon belül az aszály és szélsőséges csapadékeloszlás mind területileg,
mind pedig évszakra vetítve új kihívások elé állítják a gazdákat, legyen az ősgyep vagy
telepített kaszáló. Milyen, az új helyzetet áthidaló vagy akár tartós változtatási javaslatod
lenne azoknak akiknek területük van, vagy éppen együtt tudnak működni területtel rendelkező
földművelőkkel?”

– Ez egy komplex magyarázatot kívánó kérdés, mert minden gazdának mások a lehetőségei.
Általában azt mondjuk, hogy a legelőit tartsa karban felülvetéssel, tisztítókaszálással,
tápanyagpótlással, ha nem tiltják a környezetvédelmi szabályok. Több szénát tudna kaszálni,
jobb minőségben. Kaszálja fiatalon a füvet, ne hagyja megöregedni, mert elveszti a
táplálóértékének a jelentős részét. De nyáron a hőstressz és az aszály ellen nehéz gyepen
védekezni. Ezért szántóföldi területen is lehetne szilázsalapanyagot termeszteni őszi vetéssel
és tavaszi betakarítással (gabonaféléket, egyéves fűféléket és keverékeket). De akár őszi
gabonaszénát is csinálhatunk kicsit későbbi kaszálással május végén. A mohar pedig nyáron
is vethető, jó szénája van, ha fiatalon kaszáljuk. A legeltetés egy másik kérdés, mert nem csak
gyepet lehet legeltetni és nem csak nyáron…

” Laborvizsgálat nélkül mik azok a tulajdonságok egy lucerna vagy egy széna esetén, amit
elsőként vizsgálnál ha kezdő kecsketartó lennél?”

– A tisztaság az első: poros-e, van-e penész a bála felületén vagy belül, milyen a színe (ne
legyen szürkés-penészes, vagy vöröses-bemelegedett), milyen a szaga (ne legyen dohos). A
bála palástja mennyire van megrohadva alul (ezt ki kell dobni)? Mennyi gyom van benne?
Belül milyen színű a széna, mennyi rajta a levél, milyen vastag a szár?

“Nagyon szépen köszönöm a válaszokat és hogy időt szántál rám. Bízom benne, hogy egyre “népszerűbb” lesz a jobb minőségű takarmány iránti igény, mert a csak úgy mint szarvasmarháknál, úgy a kiskérődzők egészségének és a megfelelő hús és tejhozamnak alapja. ”

-Nagyon szívesen.

A mélyebb részletesebb széna minőségről, vizsgálatról, emészthető rost és a többi
beltartalmi értékről a 2024.02.02. 20:00-kor kezdődő Kecske-esték keretén beül beszélgetünk.
részletesebben beszélgetünk. Addig is javaslom Szilvia cikkeit elolvasni , amit itt tudtok elérni.

A Kecske-Estekre mindenkit szeretettel várunk, aki úgy érzi, szívesen megismerkedne más, kecske és juh tartókkal és érdekli az alkalmakhoz megadott téma kecsketartás és juhtartás terén. Csatlakozási szándékodat a K.E.Cs.K.E.love Facebook csoportban az eseményhez kapcsolt chatben jelezheted, vagy a kecskatartas@gmail.com címre küldött e-mailben. A Kecske-Estek a Google Meet szolgáltatásával valósulnak meg, melyről minden esetben felvétel készül. A meethez tartozó linket a csoportban és kérésre, e-mailben is megküldöm az Est előtti órákban. További kérdéssel állok szíves rendelkezésetekre.