“ Melyik a legjobb féreghajtó?”
“ Mennyit adjak?”
Ismerős kérdések és sokszor a válaszok is ugyanazok, de olykor tévesek.
Megint nem tervezem rövidre, ezer bocsánat érte, továbbra sincs ingerem megfelelni az igényteleneknek.
Előre szeretném leszögezni:
- Hatóanyagot részletezek. Nem titkolt célom, hogy a használati utasítást Te is olvasd el és abban az összetevőket.
- A mennyiséget mg-ban adom meg, erre majd kitérek, hogy miért.
- Nem vagyok hatóság munkatársa és állatorvos sem, engedélyekről, törzskönyvekről, a szabályozott várakozási időkről állatorvossal, vagy a NÉBIH-vel egyeztess, mert gyakorló kecsketartóként sem időm, sem erőm nincs minden hatóanyag aktuális törzskönyvét országról országra végignézni és eszerint tálalni. Na jó, lusta is vagyok hozzá. Ha magyaroknak írok, sajnos az nem egy, hanem legalább 5 hatóság, arra meg extra lusta vagyok.
- Nem célom sem az egyik sem a másik hatóanyagot kiemelni, vagy lehúzni, kérlek írásomat igyekezz ugyanolyan objektíven olvasni, ahogy írom. Csak példákat említek majd a könnyebb érthetőség miatt .
- Nem kötelező velem egyetérteni ( olvasni sem, mégis itt vagy 😉). Hazai, nemzetközi tapasztalatokat, de legfőképpen a saját harcomat szővöm írásaimba és pont nem érdekel sem a gyógyszergyárak sem a forgalmazók, sem a hazai szaktekintélyek leghangosabb szavai. Ha nem tetszik amit olvasol szívesen fogadom az építő kritikát, de csak ha érvet is felsorakoztatsz. Köszi.
Akkor vágjunk bele.
Több alkalommal leírtam már ( itt és itt is), hogy nincs olyan, hogy legjobb féreghajtó és általánosan adható féreghajtó sincs. Nem létezik. Nem kezelünk rutinszerűen, főleg nem ugyanazon szerrel folyamatosan és főleg nem állomány szinten, mert a paraziták ellenállóvá válnak a hatóanyaggal szemben és amikor tényleg nagy a baj, már nem fogja tudni kifejteni hatását. Így ha mégis ugyanazzal,ráadásul állományszinten kezeled a nyájad (tehát minden kecskének adsz, ha kell ha nem) te magad leszel az, ki a leghatékonyabb féreghajtót is pályaszélre állítod mert nem hat majd egy idő után, ha csak adod mint egy eszelős. Az ősszel és tavasszal kezelést is felejtsük el. Szép volt, jó volt, elavult. Akkor kell kezelést alkalmazni amikor valamelyik parazita annyira felszaporodik az állatban, ami már szemmel láthatóan kárt okoz ( kondíció romlik, szőr hullik, bőr gyullad, hasmenés, orrfolyás stb)
Megelőzésre nem kell adni, mert,
mire felszaporodna a parazita, már a szer kiürült az állatból, így feleslegesen
- terheled az állatot
- terheled a pénztárcád
- terheled a környezetet ( pl ivermectin legelőn jelentős kárt okoz a rovarfajok körében)
- hozol létre az adott féreghajtónak ellenálló parazitákat.
A paraziták kétfélék lehetnek:
– Belső paraziták: Ezek egy eléggé népes társaság, fonálférgek, laposférgek, gyűrűsféregek, egysejtűek főként amik megtalálhatóak a kecskékben is. Mindig ott vannak, akkor is ha kezeltél, mert teljesen nem lehet őket kiirtani. Mivel folyamatosan ott vannak, folyamatosan fertőznek is. De nincs ezzel baj, ha a kecske ellenálló és lent tudja tartani a parazita mennyiségét. Kivétel akkor, ha egyszerre nagy mennyiségben fertőződik meg egy adott féreggel és azok egyszerre nagyobb mennyiségben szaporodnak/alakulnak át benne, ami jelentős energia és tápanyag elvonással jár. Jelen idő szerint a Haemonchus c. kapcsán is folynak kutatások a kecskék ellenállóképességét illetően. Az már bizonyos, hogy ha nagy mennyiségben találkozik vele a gazdaszervezet és nem kapott előtte vakcinát ( igen létezik vakcina a Haemonchus c.-re csak itthon egyes alkategóriás orvoslás a kést meg pálinkát ismeri🙄), akkor semmilyen genetikai háttér nincs, ami megelőzi annak túlzott felszaporodását. Mivel ez a parazita szubtrópusi, trópusi területen fordult elő először és onnan terjedt a mediterrán majd északi területek irányába (ahogy egyes kullancsok és velük a betegség is), így az őshonosnak nevezett fajták sincsenek biztonságban. Nem érzékenyebb a Suffolk, vagy a Szánentáli, mint a Merinó vagy a Parlagi. Ha valaki ennek ellenkezőjére bármilyen kutatási eredményt tud nekem mutatni, megkövetem, addig meg csak szimplán kinevetem. Ráadásul komoly tévhit azt gondolni, hogy a paraziták nem képesek mutálódni és azt feltételezni, hogy azért nem haltak ki az évezredek alatt, mert szerencséjük volt. Egyes kutatások azt feltételezik, hogy nem elég, hogy a féreghajtó szerekkel szemben képes ellenállóképességet kifejleszteni akár már a második generációban, hanem arra is képes, hogy az adott gazdatest védekezőrendszerét “ kicselezze és olyan szaporulatot hozzon létre, ami az azon a területen legelő állatokban könnyebben és gyorsabban szaporodik. Tehát kishazánkban, ahol igen fejletlen e parazitával szemben (is) az orvosi, labor és gazda oldalon az ismeret, óvva intenék mindenkit attól, hogy azért “selejtezzen” egy kecskét mert nem volt képes a tudatlanul összeállított parazita elleni programban erős maradni csóró állat. A paraziták elleni küzdelem nem csak a féreghajtók számolatlan locsolásával kezdődik és ér véget, hanem a megfelelő legelőhasználat, jól megválasztott egyéb haszonállat ( mélyebben legelő, nem gazdaszervezet, mint ló, szarvasmarha), valamint az egyes paraziták életciklusának, szaporodásának ismerete, a jól összeállított takarmány ( ami akár beltartalmában (fehérje, réz), akár természetes hatóanyagában támogatja az állatot védekezni) is hozzájárul a sikeres gazdálkodáshoz. Mindaddig, amig ezt tudatosan nem alkalmazzuk a hétköznapokban, meglehetősen nagyképű és igen ostoba dolog tehát azzal büszkélkedni, hogy valaki erre szelektál. Amikor a tőled telhető legtöbbet megtetted és már szépen körvonalazódik, melyik kecskéd ellenálló és melyik nem, akkor sem a kés az amivel hadonászni kell a nem ellenállók körében, mert megeshet, hogy a gyengébb, vagy inkább úgy mondom sérülékenyebb állatok ellenálló utódokat fognak elleni és talán sérülékenységük oka a nagyobb tejhozam, vagy évről évre az átlagtól magasabb szaporulatszám. Lássuk be igen balga gondolat lenne, pont ezt a két igen hasznos tulajdonságot likvidálni tenyészetünkből, de sajnos van aki annyira menthetetlenül hülye, hogy megteszi. Az elmúlt 8 évben kifejezetten figyeltem és feljegyeztem az állataimnál az ellenállóképesség alakulását és igyekeztem amit csak tudtam beépíteni a tartásuk során. Az elmúlt másfél évben van csupán arra lehetőségem, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, ahol fel tudják nagyobb mennyiségben enni a lárva alakokat, mert a tágas legelő ezt lehetővé teszi. Láss csodát, a kecskéim 100%-a ellenállónak tűnik a Haemonchus c.-vel szemben mostanra. Egy frászt! Csupán arról van szó, hogy nem hajtok át ugyanott és nem engedem a fejük 10 cm-es fű alá. Nem szelektáltam egy kecskémet sem ellenállóképességre. Az akit 3 éve alig tudtam a súlyos anémiából visszasegíteni, most igen jó (szerintem túl jó) kondícióban látom. El kellett volna vágjam a nyakát, csak mert nem volt megfelelő a tartástechnológiám? Ugye nem!
Na de folytassam, hol tartottam már.
- Külső paraziták: Szerencsére ők nem túl bonyolultak: atkák, tetvek, kullancsok, bagócsok, legyek, szúnyogok. Befészkelik magukat a bőr hámsejtjei alá vagy éppen befurakodnak a bőrbe, vagy orrba, vannak amelyek vérrel táplálkoznak, a szolidabbak csak bőr hámsejtekkel. Közös tulajdonságuk, hogy nagyon idegesítőek. Olyasmik mint egyes emberek, csak ezek kisebb teremtések és legálisan gyilkolászhatjuk őket.
- A külső paraziták közül a tetvek, bagócsok és a kullancsok láthatóak szabad szemmel, az atkák már nem annyira, de jellemző, hogy jól észrevehető a szőrzet és /vagy a bőr elváltozása miatt.
- Belső paraziták petéit, oocysztáit, ízeit, kifejlett alakjait könnyedén ki lehet mutatni bélsárból laborban, de van ami szabad szemmel is látható. A leggyakrabban kárt okozó paraziták itthon és máshol: Galandféreg (Moniezia) , Oltógyomorféreg ( Haemonchus contortus), Májmétely ( Fasciola hepatica) Kokcidia (Eimeria)
Tüdőférgek
Mikor féreghajtunk?
Ahogy írtam, akkor amikor felszaporodott olyan mértékben a parazita, ami már a gazdatest ( kecske) számára elviselhetetlen vagy legalábbis káros. Nem féreghajtunk tehát megelőzésképpen mert a féreghajtók egyike sem alkalmas arra, hogy a teljes kolóniát likvidálja a kecskében, viszont minek is irtanánk ki a keveset, ha azzal vígan elél és semmiféle kárt nem okoz neki.
A bagócsok, kullancsok esetén van lehetőség megelőzésre, egyes ráöntő (pour on) szerek 6 hetes távoltartó hatást ígérnek, de az én kecskéimben még egyik sem bírta 4 hétnél tovább a védelmet kullancs ellen. Injekcióban adott szerek esetében ez a hatás maximum 72 óra volt). Természetes távoltartó hatóanyagok ( feketeköménymag olaj, neem olaj, fokhagyma, kovaföld, hamu ) a tapasztalatom szerint hatásosabbaknak bizonyultak.
- Milyen féreghajtókat lehet kapni és melyiket mire alkalmazzuk?
Többféle féreghajtó van forgalomban. Injekció, orálisan adható szuszpenzió, tabletta, paszta, fürösztő és ráöntő oldat. A hatásmód szerint is megkülönböztetjük őket, de én azzal most senkit nem fárasztanék, majd egyszer írok arról is bővebben, ha lesz kedvem.
Magyarországon jelenleg (2023-ban) kizárólag egy féreghajtó van törzskönyvezve kecskére (bájos kis választék!). Ez és minden más szer használata állatorvossal egyeztetendő, már ha ismeri őket. Ha nem ismeri, keress olyat aki igen, vagy segíts neki megismerni. Tuuuudoooom, de hátha na.
Ráöntő oldat, injekció és szájon át adható szerben is lehet azonos hatóanyag, mégis van különbség.
- Ráöntő (Pour on) oldatot nem adunk szájon át kecskének (sem!)
- Van olyan, csak injekcióban kapható hatóanyag, amit szájon át is lehet és érdemes is adni. Ilyen az ivermectin.
- Az orálisan adható szereket értelemszerűen nem csepegtetjük és nem is adjuk be injekció formában. Egész egyszerűen azért mert se nem sterilek, sem pedig nem kaptak olyan hozzáadott anyagot, ami a bőrön át felszívódást segíti. Egyes hatóanyagok egyébként is az emésztőkészülékben tudják a leginkább kifejteni hatásukat. Por (Fenbendazol, Levamisol) vagy szuszpenzió (Albendazol, Oxiklozanid) formában lehet kapni, előbbit nekünk kell vízzel hígítani, míg utóbbit “ előkészítve” adhatjuk azonnal.
Tabletta formában kizárólag kutyák és macskák részére van engedélyezve féreghajtó, de prazikvantel hatóanyag csak így, vagy a lovaknak szánt féreghajtó pasztában érhető el, így nagy választékot nem kaptunk egyebet. Szomszédos országokban van injekcióban adható, kecskére is engedélyezett termék.
Vannak olyan készítmények, mint a fent említett paszta is, amiben két különböző hatóanyag van, egymást kiegészítve vagy erősítve. Érdemes ilyen termékeket választani, a szélesebb spektrum érdekében, de mint mindig, nem kell átesni a ló túloldalára és csak azt használni folyamatosan, csak azért mert egyszer bevált. (nehéz megállni, az állatorvosoknak is nehezére esik olykor tudom, de tanulni sosem késő nekik sem és érdemes is a vonatkozó szakirodalom segítségével frissíteni az ismereteket. )
- A fürösztőszerek külső élősködőre hatnak és rövid időn át. Célja a túlzottan felszaporodott tetvek, atkák gyérítése. Kizárólag a használati utasításnak megfelelően, megfelelő arányban hígítva készítünk oldatot belőle és alaposan átmossuk, vagy egy arra alkalmas kádba, bélelt gödörbe hajtva “áztatjuk át” a jószágot. Tehát töményen ne mossuk le vele az állatot, de egyes hatóanyagokat még csak véletlenül sem teszünk az állat egyetlen testrészére sem megfelelő hígítás nélkül, illetve nem itatjuk meg. Súlyos mérgezést és elhullást előzhetünk meg, ha odafigyelünk azokra a fura egymást követő betűkre és számokra a termékleírásban. Kecskéknél én még sohasem alkalmaztam és juhokat sem tartok, hogy “egy füst alatt” a gyapjasokkal átengedjem fürdetőn őket. Nem is indokolta még eddig semmi, hogy állomány szinten fürdessem a kecskéimet. A fürdetésre a megfelelő időpont az, amikor van élősködő , de a külső hőmérséklet már kellően meleg ( de nem kánikula) ahhoz, hogy az állatok hamar meg tudjanak száradni – lehetőleg a napon- anélkül, hogy megfáznának és egy kiadós tüdőgyulladást összekapkodnának. Hatóidejük igen rövid egyébként ezeknek a szereknek és a szálláshelyük egyidejű takarítása nélkül szerintem tök értelmetlen is a használata. Én inkább a helyüket takarítom és csak azt a kecskét kezelem, amelyiken felszaporodott. Nyájszintű tetvesedés vagy atkásodás még egyszer sem fordult elő nálunk, de ez nem jelenti azt hogy nem is lesz. Amilyen jópofa a Sors ki nem hagyná, hogy ne szivasson. Majd ha lesz erre vonatkozóan tapasztalatom szólok…
A fenti felsorolásból egyértelműen látszik, hogy a termékek felhasználási módja gyártónként és cél parazitánként más és más.
Ha patikustól vagy bármilyen szakembertől kérünk tanácsot egy szer felhasználása kapcsán, győződjünk meg róla, hogy valóban jártas e a kecskék féreghajtásának módjaiban, tegyünk fel célirányosan kérdéseket a várakozási időt, az adagolást és hatóanyag töménységét illetően. Jegyzetelni illik. Aztán a gyógyszer nevét tudva EL KELL OLVASNI a használati utasítást is. Ha az meredeken mást ír, mint amit a tanácsot adó mondott, vagy éppen az adott készítmény nem törzskönyvezett kecskére, akkor még mindig vannak a hatóanyagra vonatkozóan adagolási útmutatók egyéb országokban, termékekben.
Az alul adagolás hatékonysága vetekszik a nullával, a sokszoros túladagolás, vagy túl tömény alkalmazás pedig káros, akár elhullást is okozhat. Ezért a testtömeg meghatározás fontos, hiszen a hatóanyagokat testtömeg kg-ra adják meg.
DE! Ahhoz hogy ezt értelmezni is tudjuk, kell tudni érteni a hatóanyag tartalmat és kell hozzá egy minimális matek is. ( Nyugi ez itt nem az Einstein- képző, bárki hamar megérti).
A legfontosabb: A féreghajtók hatóanyagtartalmát a legtöbb esetben mg-ban adják meg. ( ritkán mikrogrammban, de az könnyen átvátható milligrammra)
Példa:
Vermitan 10% szuszpenzió
Összetevő: ALBENDAZOLUM
Mennyiség/egység: pontosan 10 gramm/100 milliliter
Javallat / Felhasználási javaslat
Célállat faj : juh
Alkalmazás módja : Szájon át történő alkalmazás
Adagolás hatóanyagra : pontosan 5 milligramm/testtömeg kg
Adagolás készítményre: pontosan 0.5 milliliter / 10 testtömeg kg
Vermitan 2,5% szuszpenzió
Összetevő: ALBENDAZOLUM
Mennyiség/egység: pontosan 2.5 gramm/100 milliliter
Célállat faj : juh
Alkalmazás módja : Szájon át történő alkalmazás
Adagolás hatóanyagra : pontosan 7,5 milligramm/testtömeg kg
Adagolás készítményre: pontosan 30 milliliter / 100 kg
A fenti példa egy termék, kétféle hatóanyagtartalommal. A 10%-os ból egy 100kg-os állatra 5 ml elég, míg egy 2,5%-osból már 30 ml kell. Kecskére a termék nincs törzskönyvezve, ezért arra adagolást nem írhatnak. Ekkor kell elővenni a jó öreg Google barátunkat, keresgetni külföldi oldalakon, vagy pedig mától a kecsketartas.hu oldalon is megtalálod a kecskék adagját. Persze egyeztess az állatorvossal is, hátha ő is olvas majd róla valahol, meg egyébként is minden féreghajtó szer vényköteles Magyarországon, így a doki sem baj, ha tudja merre van az előre és meg is osztja veled ezt a tudást. Ha nem ad pontos információt, keress másik orvost, vagy tanulj helyette, mert családod, állataid és vásárlóid egészsége, gazdaságod pénzügyi eredménye nem játéka senkinek ! )
Albendazol hatóanyagból tehát a kecskére egészen más adagolás kell, a lenti táblázatban majd láthatod (nem ér máris legörgetni 😀 ), tehát NE a juhoknak szánt adagolást alkalmazd kecskére, bárhogyan is győzködnek róla. Azon se lepődj meg, ha a lengyel, román, vagy egyéb országokban a Vermitan nevű készítménynek teljesen eltérő adagolását találod majd, mert kb annyira hiteles mint a várakozási idő ( van ahol 72 óra és van ahol 84, de van ettől cifrább is, nem sorolom, ha akarsz keress rá érdekes képet fest majd. )
(Ugyanez van számos más terméknél is, például a Baycox is kétféle hatóanyagtartalom mennyiséggel van forgalomban)
Az albendazol hatóanyag egyébként is igen széles adagolási sávon mozog. Hollandiában az egyik termék leírása ( AGRAR 100 mg/ml) 1 ml/20 kg-ot javasol ami 5mg/kg gidáknak .
Australiaban és az Egyesült Államokban csak és kizárólag a kifejlett májmétely ellen javasolják kecskékre.
Az American Consortium for Small Ruminant Parasite Control táblázata által javasolt adagolása 20 mg/kg.
Én már nagyon régen nem adtam albendazolt ( 7 éve talán egynek) a kecskéimnek, de emlékszem, hogy a juhoknak javasolt adag kétszerese sem volt elegendő.
Mivel évek óta nyomonkövetem az Amerikai konzorcium munkáját, így az ő iránymutatásuk és javaslatuk szerint kezelem az állataimat. (Ezért történhet meg, hogy a kecskéim évek óta nem kaptak injekcióban ivermectint sem és nem is tervezek ezen változtatni.) Ennek roppant egyszerű az oka és nem, nem rongyrázás, vagy mert oda vagyok az Amerikaiakért, hanem:
Majd ha Magyarországon lesz egy valamirevaló kecske parazitológia és 2,5 millió eurot nem csak arra fognak elkölteni, hogy az ivermectin hatását vizsgálják a legelőn élő rovarokra, vagy ahol a parazitológusnak tartott fő agysebész nem ragad le a doramectinnél annak ellenére, hogy nyilvánvaló rezisztenciát mutatnak az értékek, akkor majd biztosan hallgatok az itthoniakra is. Sajnos most még csak ott tartunk, hogy a bélsárvizsgálat egyes laborokban karcolja az idiotizmus határát, de korrekt eredményt, naaa, azt nem kell várni.
A már említett táblázatot tehát NEM találomra állítottam össze ( mielőtt “kedves” emberek dezinformációnak vagy mi az Istennek neveznék szokásukhoz híven), hanem egész egyszerűen a www.wormx.info oldal (ACSRPC) adatait használtam, hazai forgalomban lévő hatóanyagokkal kiegészítve. Ez utóbbiakat egyéb országokban talált készítmények gyártó használati utasításából írtam, ahol az adott hatóanyaggal készült termék törzskönyvezett volt kecskére is és nem említették a juhokkal egy lapon. Azon olvasóimnak, akik juhokat vagy csak azt tartanak, meleg szívvel ajánlom a fent említett oldalt, mert a juhokra is fontos információkat, adagolásokat találnak.
Fontos még megemlítenem, hogy amikor egy parazita adott fejlődési alakját említi a leírás, akkor azt nem hobbiból írják oda, hanem azt jelzi, hogy egy-kettő-vagy akár teljes fejlődési szakaszra hatással tud e lenni. Tehát ha pl a májmétely kifejlett alakját látod feltüntetve, az azt jelenti, hogy amíg az állat szájától az epéig eljut és alakot vált, hatástalan rá a szer, vagyis a frissen érkező fiatalkákat nem, kizárólag a bent tanyázó és petéket ontó egyedeket fogja gyéríteni az adott szer. Ebből következik, hogy a következő hetekben újabb kifejlett alakok lesznek, de azokra már a szer nagy eséllyel nem fog hatni, mert addigra kiürül. Ezt különösen tartsd szem előtt akár a külső élősködők, akár a belső élősködők elleni használat és ismétlés esetén is.
A FÉREGHAJTÓ injekciók egyikét sem adjuk izomba ( IM), vénásan (IV) KIZÁRÓLAG BŐR ALÁ.
A táblázat NEM tartalmazza a fürösztő szereket és a ráöntő oldatokat.
Eprinomectinről forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0304401717302224
A Levamisol és Oxiklozanid kombinációról információ:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4170771/
Minden hazai, forgalomban lévő féreghajtó készítmény használati utasítását megtalálod a NÉBIH oldalán vagy egyéb gyógyszerforgalmazók oldalán is. Ha kecskére nincs törzskönyvezve, akkor segítségedre lehet a táblázat, amit készítettem.
A táblázat nem tartamazza melyik szer hatékony külső parazitára és melyik nem. Az Eprinomectin, Doramectin és az Ivermectin használható ellenük. Ebből csak az Eprinomectin adható tejelő kecskének hazánkban.
És hogy hol van már végre ez a táblázat?
Alább rákattintva nagyíthatod, mentheted és továbbíthatod, ha szükséged van rá, vagy bármelyik gazdának.
:
