A kecskék húgykövességének okai
Korábban, a legtöbb kezembe került irodalom csak annyit írt a kecskék húgykövességéről, hogy azt magas kalcium tartalmú takarmány okozza, etessünk ammónium kloridot megelőzésként és ha már kő van akkor adjunk több sót, hogy többet igyon. Hurrá! Amikor elzáródik a húgyvezeték baromira arra vágyik a kecske, hogy még több sót erőszakoljunk bele. Már akartam is kérni, hogy írjanak még hasonló okosságokat, de nem kellett kérnem, mert azt is írta az egyik “csoda”, hogy a beteg kecske vizelete lúgos. Csak azt nem, hogy ez pontosan milyen értéket jelent. Pedig azért egy vizelet ph-t nem olyan bonyolult ellenőrizni. Hát a megoldókulcsot nem kaptam meg abban a könyvben a nagy rejtélyhez, pedig több okom is akadt megtudni mit tehetek a kialakult húgykővel ha elzárta a húgyutat és mit tehetek a megelőzésért. Nem is azzal volt a bajom, hogy számomra értelmezhetetlen volt a megelőzésre tett javaslat, hanem az okot nem értettem.
Mivel sajnos voltak elzáródott és ebben meghalt kecskéim, gondoltam kicsit alaposabban utánaolvasok és a használható eszközöket bevetem a kecskéim védelmében.
Azt ugyan éreztem, hogy valamit én nem csinálok jól, mert a kecske nem pusztult ki az évezredek alatt húgykövességben, míg nem került a kezeink közé és kezdtük el jobban tudni, mit egyen mint ő maga.
Meg hát na. Hogy a viharba ne jártam volna utána. 😀
4 éve volt utoljára húgyköves kecském, ő is egy gazdától “visszaköltözött” herélt bak volt, aki az érkezését követő napon betegedett meg és halt meg aztán pár nap elteltével. Azóta szerencsére nem volt ilyen eset.
Az aztán már bővebben olvasottakat hülye szokásom szerint a gyakorlatban is alkalmazni kezdtem.
Nem mindegy mit mire alkalmazunk gazdaságunkban. Egyik megelőzési eszköz nem zárja ki a másikat, de leginkább nem is eszköznek nevezném sokkal inkább logikusan egymásból következő folyamatoknak. Ha ezt sikerül megérteni, akkor nincs szükség almaecet nyakra főre itatására és nem kell hol kálciumtól, hol foszfortól rettegni és 7g ammónium kloriddal tömni a kecskéket vagy 4% sóval dúsítani a takarmányukat, hogy jobban igyanak. Mert sajnos az egyik igen népszerű könyvben ilyen adatokat olvashatott egy magamfajta, akkor még kezdő kecsketartó. Ezen még most is lezsibbadok. Az úgy megvan mindenkinek, hogy egy átlagos felnőtt baknak húgykövesség esetén a fent említett állítás szerint kb 75-80 g vagyis 7-8 evőkanál sót kellene adni naponta, pár napon át, hogy igyon. Vártam, hogy a végére odaírja, hogy ez amúgy az élve sópácolás receptje, de neeem, vérkomoly kezelésnek szánta. Csak azt nem magyarázta el, hogy miért is lesz ez jó a kecskének. Mert bizony én még soha nem láttam olyan kecskét, aki önszántából ennyi sót szeretne magához venni vagy éppen ammónium kloridot, aminek még csak nem is csábító számukra a ritka vacak íze.
Arra kérlek, aki olvasod a soraim, ne higgy el mindent, ami szép könyvborító mögé van csomagolva, vagy valamelyik platformon valaki erőszakosan ajánlja, hanem előbb mindig gondold át az olvasottakat és kizárólag akkor használd fel, ha az nem ellenkezik a józan paraszti ésszel. Mit ellenkezik, üvöltve tiltakozik!
Gondoltam leírom hát amit én tudok és észrevettem az évek során, hátha valakinek jól jön majd az alábbi pár sor. Előre szólok nem tudtam röviden írni erről sem, bár komolyan próbáltam nagyon röviden fogalmazni és töröltem is bőven. Ez van, majd csak túlélitek, de picit örüljetek, hogy nem énekelve mondom el! 😀
Miért gond a húgykő?
A húgykövesség mind a két nemben előfordul, de elzáródást inkább csak a hímivarban okoz. Ennek az oka az, hogy a nőivar húgyút nem olyan kacskaringós és szűk, bár megeshet, hogy beszűkül például egy összenövés miatt. A bakok húgyútjában van egy úgynevezett szigma hajlat és a pénisz végén lévő kis függeléken keresztül még kevésbé tud távozni egy nagyobb kő így ezen a két helyen alakul ki jellemzően a részleges vagy teljes elzáródás. A részleges elzáródás esetén a kecske tud pisilni, de szaggatottan, fájdalmat jelez, többször próbálkozik.A pénisznél apró kövek, vagy inkább kis kristályos lerakodások is megjelenhetnek. A vizelet véres is lehet. A teljes elzáródásnál a hólyag folyamatosan telik fel, ami már tapintható és látható is, vizelet órákon át nincs, a kecske nyugtalan, fájdalma van, levert, és hangot is ad fájdalmának. Borzasztóan szenved. Ha a pénisz végén történt az elzáródás, az a jobbik eset, mert a kis függelék levágásával a probléma hamar orvosolható és több kolléga meg is tette már, de van, hogy sajnos az elzáródás fentebb van, ezt már csak a húgyhólyag átmeneti csapolásával és savas feltöltéssel lehet kezelni (már amennyiben nem kalcium lerakódás), amíg az egyéb kezelés nem hat. Van ahol vállalják a műtét elvégzését és az elzáródás megszüntetését a szigmában, de mire a kecske odakerül, hogy műtenék, vagy a hólyag durran el ( a szállítása ilyenkor különösen nehéz, mert a nem lecsapolt, feszült hólyag egy nagyobb döccenőre robbanhat), vagy pedig az altatás kockázata extra magas a kecske labilis állapota miatt. Becsületes orvos ennek így nem megy neki, mert a kecske abból már szinte biztosan nem kel fel élve. A szervezetben felhalmozódó karbamid akkorra már olyan magas, hogy azt először kezelni kell ahogy a csapolást is elvégezni, de képtelenség versenyt futni az idővel és szinte mindent egyszerre végezni. Vicen kívül, éppen ezért is felháborító, hogy egy könyvben ennek tetejében még azt javasolják, hogy 4% sót kell etetni egy kecskével gyógykezelésként, hogy többet igyon, miközben anatómiai sajátosságából adódóan az elzáródás olyan jellegű, ami nem teszi lehetővé még nagyobb nyomásra sem az ürítést. Lehet más esetre értette a szerző, csak elfelejtette kifejteni
- megelőzés:
Megelőzésre mégis azt mondom, a víz az ami az elsődleges és alap.
Nem elég reggel vagy kétnaponta felengedni vízzel a vödröt vagy a félbevágott hordót és várni az újratöltéssel addig, amíg az ki nem fogy. A tiszta edényzet ( pl vödör, hordó, vályú ) nem luxus, hanem az állatartás feltétele! Persze aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy tiszta forrásvízből, vagy patakból tud itatni, annak nem kell edényzetről gondoskodnia, de arról igen, hogy ahhoz a vízhez bármikor a nap folyamán korlátlanul hozzá tudjon jutni az állat. A forrásvíz pedig nem faluszéli csatorna, pocsolya vagy vízelvezető árok. Ezekben a szennyeződések ismeretlenek, az nem tiszta víz. Márpedig a tisztaság a lényeg. A kecske szívesen fogyasztja a tiszta esővizet is, ha az nem bélsárral szennyezett és az vízgyűjtésre alkalmazott edényzet szintén tisztán van tartva. Az ujjnyi lerakódott algás retek nem a tiszta, hanem az igénytelen gazda ismérve.
A zárt tartásban élő kecskék pedig különösen finnyásak a vízre. Ha nem fogy, annak az oka, hogy nem tiszta vagy a víz, vagy az edényzet, vagy nem evett az állat jót és eleget. Télen persze visszaesik a fogyasztás,(akkor a befagyott víz is korlátozza a fogyasztást ezért főleg gyakrabban kell ellenőrizni), vagy lédús takarmány etetése, esetleg nagyobb mennyiségű vizes fű legeltetése okán. Ja még az is oka lehet, ha nem kap vizet, de aki ilyen gazda, az ezeket a sorokat nagy valószínűséggel éppen nem olvassa, szóval ezt akár ki is hagyhattam volna.
Ha a kecske nem tud elegendő vizet fogyasztani akkor nem tudja a felesleges méreganyagot és ásványi anyagokat kiválasztani és megszabadulni tőle. Főleg zárt tartásban tehát fontos, hogy a víz gyakran legyen cserélve és ellenőrizve a mennyiség, ha nem fogy a víz annak sürgősen ki kell deríteni az okát és javítani a hibát.
- megelőzés
A sokszor emlegetett egyensúly fenntartása. Ha csak nem hízlalásra tartunk húshasznú állatot, tartózkodjunk az indokolatlanul magas gabona vagy éppen csak lucerna etetéstől. Előbbi a foszfort tolja fel az égbe, utóbbi pedig a kálciumot. Mivel a kalcium és foszfor aránya ideálisan 2:’1 ahhoz, hogy mindkét ásványi anyag be tudjon épülni az ettől szélesebb arány vagy éppen túlságosan is szűkös egyformán azt fogja eredményezni, hogy egyik vagy másik létfontosságú ásványi anyag nem fog megfelelően hasznosulni, azaz kiválasztódik…és mit ad az Isten, hát bizony a pisivel.
Persze a só fogyasztása is elengedhetetlen, az NaCl fontos ásványi anyag, többek között segít savas irányba elvinni a vizeletet, de az erőszakkal magas etetése káros lehet—elég ha csak egyszer borul fel az a vizesvödör és mi csak nap végére érünk haza… Nem kell ecsetelni milyen a sós kaja után nem vízhez jutni. Na náluk sincs ez másként. Inkább a legjobb ha nem unalmas, rágnivaló nyalósó hanem inkább porsó, vagy konyhasó van kirakva nekik, amiből könnyebben és nagyobb kedvvel is veszik fel a számukra elégséges mennyiséget. Soha nem erőltetem a sófelvételt, de azt igen, hogy a lehető legtöbb helyen legyen kitéve, nehogy valamelyik kisajátítsa és elverje a többit a sótól (simán képesek rá és meg is teszik, mert miért is ne). Valamint igyekszem a só felvételt érdekesebbé és változatosabbá tenni gyógynövények hozzákeverésével például. Nem volt arra pénzem, de ha lett volna sem vettem volna soha ilyen újkori csillivilli nyalósókat és nyalótálakat, mert az nekem lehet egyszerűbb lett volna, de a kecskéknek nem.
Visszatérve az ásványi anyagok kiválasztásához. Ha nincs elegendő folyadékbevitel és ezáltal nincs ami “mosson”, egyenes az út ahhoz, hogy ezek a az ásványi anyagok lerakódjanak, de az is kell hogy legyen amire. Ez általában a húgyhólyag levált hámsejtje, amit A vitamin hiány, vagy valamilyen bakeriális fertőzés okozott. Ezekre a levált hámsejtekre tud lerakódni aztán az éppen felelslegesen bevitt, vagy nem beépült és nem megfelelően ürülő ásványi anyag. A zárt tartásban élő, vagy hosszabb ideig nem legelő (vagy káliumban gazdag növényzetű legelőn legeltetett), hanem gabonával és szénával etetett, állatok vizelete lúgos. Ennek a magas kálium tartalomban keresendő az oka. A lúgos vizelet, akár már 7-8 ph-nál kiváló közeg a húgykövesség kialakulásához.
Tehát összegezve: A kevés vízfogyasztás, túl magas ásványi anyag (Kalcium, Foszfor) ürülés, lerakódásra alkalmas hámsejt, valamint lúgos közeg együttesen szükséges a húgykő kialakulásához. NEM nevezhető ki csak a gabona, csak a lucerna vagy csak akármilyen takarmány bűnbaknak. Azt viszont érdemes észben tartani, hogy egy szépen, egyenletesen fejlődő baknak, főleg, ha túl van az intenzív növekedésen, nincs szüksége magas gabona etetésre az inaktív időszakban. Sőt, a gabona nyugodtan elhagyható, ha a szálas takarmány, legelő megfelelő mennyiségű és minőségű. Ha nincs legelőd, vagy silány, akkor ásványi anyag kiegészítésről gondoskodnod kell mellé. Ha így teszel, nagyon nem kell azon pörögni, hogy mi lesz a húgykővel, mert szinte nulla az esélye, hogy kialakuljon.
- Ha megvonod a gabonát, hogy alacsonyabb legyen a foszfor még mindig nem értél célt, ha káliumban gazdag a szénád vagy a legelőd és a vizelet lúgos és a kálcium arány felszökik. Káliumban magas még például a cukorrépa, csak óvatosan azzal is.
- Ha megvonod a lucernát, hogy alacsonyabb legyen a kalcium bevitel, még mindig nem értél célt, ha továbbra is lúgos a vizelet és a foszfor arány emelkedik.
- Ha minden arányod rendben, de a vizelet még mindig lúgos, és egy kiadós húgyúti fertőzésen van túl az állat, vagy éppen csak az A vitamin bevitel marad el, szintén lassú lerakódásra lehet számítani.
Ahogy a fentiekből már egyértelműen kiderült, a különféle nem kiürült és lerakódó ásványi anyagok miatt több féle húgykő lehet. Jellemzően 3 féle eredetű lehet. Lássuk mik a lehetnek ezek és mi a megoldás.
Struvit kő
Ez összetételében: a magas foszfor, ammónia és magnézium. Az utóbbi kettő nem gond, az mindig van, de a foszfor már inkább. Az abrakoltatott bakok, akik nem kapnak az abrakban lévő magas foszfor mellé kétszer annyi kalciumot akkor borul a 2:1 aránya a Ca:P között és a foszfor nem tud megfelelően beépülni, így üríti a szervezet, ha tudja és ha van mivel, vagy lerakódik ha kicseszettül lúgos a vizelet.
Tehát a Struvitra nem megoldás, hogy nem adunk a kecskének lucernát többé egy falatot sem, mert éppen az abban lévő kalcium lenne az, ami ezt az arányt helyrebillentené és nem ürülne felesleges mértékben a foszfor. De persze nem kötelező a lucernát etetni, egyéb úton, akár takarmánymésszal kielégíthető a kálcium arány javítása. Ezt a só mellé kirakva a kecske kedvére felveheti. Persze az ideális az lenne, ha a takarmányban található kálciumból fedezni tudja a szükségletet, de ideális világ nincs, vagyis van, de ahhoz nagyon sokat kellene nekünk is inni… és nem vizet. 😀
Ha a struvit kialakult és tünetet produkál a kecske:
Részleges elzáródásnál- fájdalom már alakul, de még szivárgó, vagy csöpögű vizelés- a savas közeget kell megteremteni gyorsan a hólyagban.FONTOS! húgyúti fertőzés tünete hasonló! Ha az állat lázas (40,5 fok felett), levert, nem tudod eldönteni, melyik, akkor antibiotikum adásával se húzd az időt. A két irány ( savasítás és antibiotikum adása nem zárja ki egymást) Savasításra tehát jó az ammónium-klorid és a só. A klorid savasítja a vizeletet. Mindkettőt érdemes folyamatosan etetni de nem elmebeteg üzemmódban. Ideális vizelet ph: 7,5-6. A jó minőségű tápok és premixek már tartalmazzák az ammónium-kloridot, pontosan ezért. Szóval nem szitokszó, hanem ha elrontjuk a takarmányt, legalább a pisi maradjon savas. Igaz a mérték nem mindegy. Az ajánlások általában a gabona 0,5%-nak megfelelő ammónium-klorid hozzáadásáról szólnak, de ne feledjük, ez a tápok esetében érvényes. Vagyis a tápokat a takarmánygyártók úgy rakják össze, hogy odafigyelnek az egyéb összetevőkre és azok beltartalmára is. Van hozzá jó kis programjuk, kimatekozzák, neked nem kell csak megvenni. Jó dolog, csak győzd pénzzel. És fontos: A nyúltáp, a birkatáp, nem!!! kecsketáp. Wow, most jól megleptelek! 😂 Persze lehet etetni, mert miért ne, csak figyelj oda az összetevőkre és igazítsd a saját gazdaságodhoz. (víz, szálas takarmány, legelő). Hosszabb távon garantálom, jobban meg fogja bonyolítani az életedet mint az emeltszintű matek érettségi, kérdés szereted e a kihívásokat? Nem javasolnám házilag az abrakhoz keverni sem az ammónium kloridot. Egyrészt mert savasító hatása miatt, egy fáradt hajnalon, vagy egy kapkodva összerakott délutáni etetés előtt egyik állatnak több, másiknak kevesebb jut és jobb esetben nem eszik meg, mert rossz az íze, rossz esetben megeszik ha több jut az adagba, és az könnyen elviheti a bendőt és a vért is savas irányba, ami acidózist idézhet elő. Nem játék! Inkább törekedj arra, hogy ne gabonával és lucernával tömd a bakot, hanem keresd meg neki a legjobb szénát és korlátozd a gabonaetetést az ivarzások kezdete előttre és ha nagyon elmarad a jó minőségtől a szálas takarmányod akkor éppen csak annyival egészítsd ki gabonával, vagy táppal a bakok étrendjét, ami az életfenntartó szükségleteiket fedezi.
Ha teljes az elzáródás, akkor a függelék lemetszésével meg lehet próbálni enyhíteni. Ha nem megy, mert fentebb van az elzáródást, akkor a hólyag csapolása és savas öblítése hozhat eredményt. Ennek az az oka, hogy a struvit kő oldódik savas közegben. A szájon át adagolt savasságot előidéző ammónium-klorid, kb 2 nap mire savassá teszi a vizeletet, tehát nem kell hozzá agysebésznek lenni, hogy a 2 nap alatt felhalmozódott vizeletet addig is le kell engedni, mert nem éri meg az állat a savas pisit és oldódást másképpen.
Ha a függelék metszéssel megszűnik az elzáródás, akkor azon kívül, hogy gondoskodunk az állat ellátásáról, fertőtlenítésről, igyekezni kell a savas közeget megteremteni és a lehető legtöbb víz fogyasztásra rábírni. Ezt akár úgy, hogy nedvesítjük a takarmányt, vagy inkább áztatjuk. Már ha végre el kezd enni. Egy fütyi metszés és egy majd’ szétrobbant hólyag után örüljünk, hogy él .
A vizelet ph mérésére teljesen tökéletes bármilyen ph teszt papírka is. Nem kell minilabor😀 Főleg takarmány arány változtatásnál, vagy rossz közérzet idején, akadozó vizeletnél nem nagy ráfordítás kizárni vagy megerősíteni a probléma eredetét ezzel az olcsó módszerrel. Persze, tudom, nem mindig van észben, de ha mégis, szerezd be, nem kér enni. 80 darab kb 400 forint.
Kálcium okozta húgykő
A kálcium okozta kövek lehetnek:
kalcium-foszfát,
kalcium-oxalát,
kalcium-karbonát kövek.
Hasonlóan a struvithoz itt is a rossz etetési arány okozza a magas kalcium kiválasztódást és itt is kell amire kirakódjon a kő, de nem kell hozzá lúgos vizelet, mert a savas vizeletben is kialakulhat.
A kezelése is majdnem ugyanaz, de van egy fontos eltérés!
Ha a függelék lemetszéssel nem sikerül az elzáródás megszüntetése, akkor bizony a savas öblítéssel sem fog, mert a kalcium lerakódás nem oldódik savas közegben. Tehát ha savas öblítésre sem szűnik az elzáródás, akkor ilyenkor kizárólag a csapolás és a gyors sigma műtéte segíthet…vagy igen…az. Kivezeted, elbúcsúzol és átsegíted oda, ahol már semmi sem fáj. . Hidd el, ha beszélni tudna, könyörögne érte és talán meg is teszi, ha van még hangja. És igen, az állattartásnak az is része, ha igazán szereted, hogy a halálában is méltóságot adsz, nem csak életében. Márpedig az az irgalmatlan fájdalom minden, csak nem méltó.🙁
Tehát a fenti 3 kálcium eredetű kő valamihez még kötődik. Kifejthetném részletesebben, az elmélet rész megy is,de igazából nem fogalkoztam vele sohasem. Például magas oxalát tartalmú növényeket úgysem zárhatsz ki teljesen sem a szénából, sem a legelőről. Teljesen felesleges azon rugózni, már csak azért is, mert nem ezen van a fő hangsúly, hanem magán a kalciumon, a vizelet ph-n és az etetett kalcium és foszfor arányon.
Egy megfelelően összeállított étrend a bakoknak, ha bevált és nem kell rajta változtatnod túl gyakran, mert nagyjából ugyanonnan van takarmány ne idegeskedj és a vizelet ph mérését is hanyagolhatod. De akkor, ha nincs még beállt étrend, nincs nagyjából legalább kiszámolva, a megfelelő Ca:P arány, akkor vedd a fáradságot, számolj kicsir, főleg, ha jellemző nálad a húgykövesség és/vagy zártartásban vagy.
+1 hajlamosító tényező:
Egyes leírások szerint 12 hetes mások szerint fél éves kor előtti kasztrálás esetén a húgyútak nem tudnak megfelelően kifejlődni, így szűkebbek maradnak és növelik a elzáródásának esélyét. Nekem erre nincs semmiféle tapasztalatom. Az egyik bakom fiatalka, választás utáni korban volt (emlékeim szerint 12 hetes) de nem volt kasztrált, a másik bakot pedig évesen műtéti úton herélték. Hónapokkal később betegedett meg. Az engem ilyen gonddal megkereső kollégák állatai szintén vegyes korúak voltak és akadt olyan amelyik bak herélt volt és olyan is amelyik nem. Én ebből arra következtetek, lehet tévesen, hogy a takarmányozásnak sokkal nagyobb szerepe van, hiszen teljesen mindegy milyen szűk az a vezeték, ha nincs kő, nincs is ami elzárja azt az akár fejletlenebb vezetéket.
Írásomat nem annak szántam, hogy bárkire is ráhozzam a frászt és innentől órákat agyaljon azon, jól etet e. De annak igen, hogy ha teheted, hogyan kerüld el, vagy ha már kialakult a kő, hogyan tudd felismerni mivel is állsz szembe.
