Az elmúlt években számtalanszor kellett kisebb nagyobb felületi vagy mélyebb sebet kezelnem vagy éppen összevarrnom…
Gyakran találja magát az ember abban a helyzetben, hogy nincs más, csak a kecske, meg a csillagos ég. Mert valami félelmetesen jó érzékkel a kecskék szeretnek hétvégén és este vagy éjjel megsérülni. Szerintem ez egy különös hobbi náluk. Volt időszak, amikor hónapokon át minden hétvégére akadt egy vérző fül, egy szakadt péra, vagy egy rommá tépett arc, esetleg tőgy. Nem vagyok az az ijedős fajta, de az 5-6-dik ilyen után már erősen sokkolt a gondolat is, hogyha jött a péntek: vajon melyik szedi szét a hálót hogy beleakadhasson a szája vagy a szeme, melyik ül bele az akáctüskébe, vagy éppen hasítja ki a másik arcát csak mert unalmas az élet, ha nem történik semmi. Az én kecskéim világi tehetséggel találják el a pillanatot. Megvárják míg lezuhanyozok, hogy aztán üvöltő hangra kirohanhassak és hajnalig tőgyet varrjak pizsamában, vagy éppen akkor visítanak fejjel lefele a pontheggesztett háló tetejéről fél lábbal felakadva az ízületeket átszúrva. De ha az esti felvonásról lemaradok még mindig van kóbor kutya napközben, amelyik nem bír magával és 40 cm mély lyukat ás, csak hogy bejusson kecskét tépni. A róka is akkor ejti ki a szájából a félig megkopasztott tyúkomat mikor boltba indulok. Mert miért is ne. Egyszer az életben még úgy jutnék el boltba, hogy nem vagyok szénás, szőrös, tollas, véres, bakszagú, vagy éppen csak tokától bokáig háromszor összeugrálva patalenyomatosan. Lehet az eladók már meg se ismernének, ha nem zárórára után toppannék be és tök értelmes fejjel? Azt hiszem ezt sohasem tudom meg.
Ahány seb, annyiféle eredet, baktérium, gomba, forma.
Másként kezelünk egy rozsdás vassal átszúrt csánkot, egy lenyúzott fület, egy tőből kirántott combcsontot, egy 30 cm-en szétnyílt hasfalat, egy lyukasra harapott torkot, vagy rojtosra szaggatott tőgyet. A beszakadt, sérült, fertőzött pata vagy a ketté vagy tőből tört szarv pedig külön kaland a lelakott idegrendszernek.
A seb lehet szép egyenes vagy marcangolt, vagy csak egy aprócska de annál mélyebb lyuk. Seb keletkezhet testen kívül és belül is. Ebben a bejegyzésben csak a külsőről írok.
Akármilyen is a külső sérülés egyben közös: megszakad a test elsődleges védelmi szerve, a bőr. Ez magával hozza a fertőzés veszélyét ami a testbe kerülhet. Ezt tetézheti a nyári időszakban a legyek nagyvonalú szülészeti programja, amit pont a sérült felületen szeretnek végig csinálni mert miért is ne.
A mi feladatunk
- a sérülés okának megszüntetése,
- a kecske megfelelő rögzítése,
- fertőtlenítés,
- fedés és a gyógyulás elősegítése.
Ha nem tudjuk pontosan mikor keletkezett a sérülés, mert nem voltunk a közelben, akkor érdemes fájdalomcsillapítót is használni. Ha a kecske sokkos állapotban van, mert kutya vagy egyéb vad támadás érte, akkor a fájdalomcsillapítással nem kell időt húzni, úgysem érzi különösebben, de a testhőt figyelni kell ki ne hűljön. Az ínyére dörzsölt chili por ilyenkor is egész jól bevált már nálunk, mint keringést fokozó, melegítő. Igen, nyáron, 30 fokban is ki tudnak hűlni, arra senki ne alapozzon, hogy a külső hőmérséklet miatt ez nem lehetséges. De az!
Akár fájdalmat csillapítani kell, akár nem, a munkánkat nagyban megkönnyítheti, ha nem kapunk idegbajt a látványtól. Ezt persze könnyű mondani. Ha nem megy az ilyesmi könnyen, ki kell menni csapni egy sétát, elszívni egy cigit, benyomni egy felest. Ha ez sem segít, akkor ezt fordított sorrendben el kell végezni még egyszer. A feles egy idő után elhagyható, mert vihogva nem illik Betadine-t locsolgatni szerteszét. Benne van a Kecske-ima könyvbe, becsszó 🙂 Az állat azonnal megérzi ha feszültek, stresszesek vagyunk és jusson eszünkbe mindig, hogy ő a sérült, neki nagyobb a baja, mint nekünk és nem túl kedves dolog még rátenni a magunk kínját vagy éppen a felestől belelkesülve az idétlenkedést.
Ha idegen test, harapás vagy szúrás okozta a sérülést, gomba fertőzéstől nem kell különösebben tartanunk (megeshet de nagyon ritka), de a levegőben és a sérülést okozó tárgyon vagy nyálon volt dögivel baktérium. Ezért a fertőtlenítés elengedhetetlen. Ezt azért is érdemes elvégezni, hogy jobban meg tudjuk vizsgálni, mennyire súlyos a helyzet. Erre sóoldatos víz és Betadine a legegyszerűbb eszköz amit feltaláltak. Mindkettő beszerezhető humán patikában vény nélkül is. Ha nincs, mert nem készültünk fel ilyesmire ( mert ki a bánat gondol arra, hogy a kecske éppen kedvet érez felakadni az 1,60-as háló tetejére, vagy éppen nyílt törést csinálni a másik lábán) akkor magunk is készíthetünk 1-3%-os sóoldatot forralt víz és só keverékéből. Ha a vérzés nem csillapodik és nincs kéznél ( szinte soha senkinek nincs kéznél) vérzéscsillapító por, akkor chili porral meghinthető (remek vérzéscsillapító) vagy egy forró kés pengelapját rászorítva is megállítható (letört szarvnál jól működik, már ha sikerül a kecskét lefogni. Egymagunk vagy rögzítés nélkül csak akkor fogjunk hozzá, ha rodeó bika versenyt nyertünk, vagy legalább annyira ismerjük, ha nem jobban a kecskét mint magunkat. Nem vagyok egy harmatalkat, de velem egy anyakecske könnyen elszalad, ha olyasmit csinálok vele, ami nem kedvére való. A forró késpenge a durván vérző érre szorítva pedig pont nem az a kedvenc, amit békésen tűrni szoktak.
Tehát amint sikerült a fertőtlenítés-tisztítás és a vérzést csillapítani, lehet dönteni arról, hogy kell e varrni, vagy jól van az úgy és elég csak lefújni, lekenni valami szerrel. Na és itt jön a kérdés? Mi a bánattal kezeljünk le egy nyílt sebet? Látatlanban nem fogok tudni tanácsot adni, de arra vállalkozom, hogy bemutassam mit mikor érdemes használni és mikor nem.
A ‘kék’ spray
Tetraciklin vagy oxitetraciklin antibiotikumot tartalmazó spray. Ritkán használom. Voltak évek mikor nyomokban sem volt a tanyában. Egyszerűen azért mert nem létfontosságú. Tavaly egyszer és idén kétszer volt rá szükségem, előbbi esetben egy nagy kiterjedésű sebet nem megfelelő eszközzel és szerrel láttam el és a legyek megtalálták. A sebet megtisztítottam a légylárváktól de a legyek nem azok a tiszta állatkák, jobbnak láttam oxitetraciklines sprayvel megakadályozni a bejutott baktériumok további felszaporodását. Tehát körömgomba, rühösség okozta felmaródásra teljesen felesleges, mert sem a gombák sem a vírusok, sem az atkák nem különösebben hatódnak meg tőle. Persze, most jöhet erre az a reakció, hogy a felülfertőződés megakadályozására használatos és igenis kell, hogy a levegőben, istállóban lévő baktériumok ne tudják megbetegíteni az állatot. Jogos, csak éppen ahogyan nem szedünk antibiotikumot csak azért, nehogy elkapjunk majd valamit a buszon, vagy a bevásárláskor, úgy erre sincs semmi szükség alapvetően. Sőt vannak országok, köztük az USA ahol nincs is forgalomban tetraciklines spray és köszönik egész jól elvannak nélküle. Egy jól dolgozó immunrendszer megoldja. Persze volt olyan eset nálam is, amikor a kóbor kutya szitát csinált a gidából és rengeteg fognyom volt rajta testszerte, a gida sokkos állapotba került. A kutyanyál tele van eleve baktériumokkal (főleg ha előtte dögöt evett vagy a hátsóját nyalta) és képtelenség volt minden egyes lyukat úgy kitakarítani hogy biztos legyek a dolgomban, valamint ez és a gida sokkos állapota (napokig abban sem voltam biztos hogy feláll valaha) az immunrendszert nagy eséllyel lenullázta, nem bíztam a véletlenre és minden egyes lyukat, sebet, marcangolást lefújtam.
Ha nincs kék spray nem kell megijedni, a kristálycukor és a méz is remek alternatíva antibakteriális hatása miatt, humán gyógyászatban is használják orvosok. Függőleges sebre, vagy lábbal érintkező tőgy részre csak akkor javaslom, ha van idő és elegendő figyelem pótolni folyamatosan.
Na de a kék sprayből is van többféle. Van amelyik folyós, azt fejtetőre, tőgy oldalára szintén nem használnám, mert hamar lefolyik bele a kecske szemébe, vagy éppen a comb lesz inkább szépen lekezelve, de a tőgy nem annyira. Van olyan kék spray amit az alkotója valamivel okosabban gyártott, szinte azonnal szárad, egyben bevonatot képezve a seben. Én arra szavazok. Márkaneveket nem írok, mert egyik gyártó sem szeretett még belém, hogy eltartson.
A nyílt és mély sebekkel járhat ( nem is kell nagynak legyen az a seb, elég ha mély), a tetanusz. Ezt a Clostridium Tetani nevű nem túl barátságos baktérium felszaporodása és toxintermelő tulajdonsága okozza. Ez a baktérium a kérődzők és lovak emésztőkészülékében megtalálható anaerob kis átok, ami ha bejut a bőrön keresztül (szájon át nem betegít!!!) és a sebet lezárjuk máris kezdetét veszi a szaporodása és ezzel együtt az idegrendszert támadó toxinvtermelése. Persze mi ezt nem látjuk, mert mire a tünetek jelentkeznek, van hogy eltelik 10-14 nap is akár. Leggyakrabban szarvalás ( paszta, gumi, vágás) és gumival történő herélés idején van nagyobb kockázata, főleg ha egy udvarban, vagy területen ló is van tartva. A lovak emésztőkészülékében több C.tetani van, amit ürítenek és bizonyítottan magasabb arányú a tetanusz kockázata lovakkal együtt tartott szarvasmarhák, juhok és kecskék tetanusz megbetegedésének. A megelőzése egyszerűbb. Létezik rá oltás (mint embereknél), bár a mi oltásunkkal ellentétben nem 10 hanem 1 évre ad védettséget. Egyes országokban, ahol lehet külön venni tetanusz elleni oltást haszonállatokra, 2 évente oltanak. A Clostridium Perfringens elleni vakcinákban ez is benne van. így nálunk az évenkénti ismétlés terjedt el. Antitoxin is van rá, de a hazai gyakrolatban nem nagyon szokták használni orvosok, mert drága és mint tudjuk szerintük jobb ha levágjuk a kecskét, mert nem ér annyit (tisztelet a kivételnek). Az antitoxin a lovak véréből előállított szer (akiket túltoltak és magas koncentrátumban tartalmazza), amit a már megbetegedett, de még nem súlyos tüneteket produkáló állatoknak adnak be antibiotikum mellett. Fontos! Az antitoxin nem antibiotikum, a C. Tetani termelte toxint “semlegesíti”, de magát a baktériumot nem öli meg. Erre antibiotiukumot kell adni pluszban. A másik megelőzés, ha a sebet nem akarjuk minden áron eldugítani, lezárni. Nem varrunk és ragasztunk le olyan sebet, amit nem tudunk maximálisan kitisztítani és fertőtleníteni és tisztán tartani a hegesedésig és mindenképpen adni érdemes antibiotikumot, hogy többek között a fent említett tetanuszt elkerüljük.
A “fehér” Spray
Cink-oxidot tartalmaz, ami remek nedvszívó képességű anyag. Nyílt sebre nem javasolják fújni. Amint a seb kitisztult és megindul a varrasodás akkor vetem be eddig igen nagy sikerrel. De nagyon jó viszketésre, csípésre és pata kezelésre gomba és baktérium okozta fertőzések esetében különösen. Ha valami oknál fogva sérül a pata számtalan kórokozónak van kitéve. A helyzeten nem segít, ha a legelő terület kihajtáskor még sokáig nedves és még ehhez társul egy kellemes meleg is. A patarothadásért, büdös sántaságért felelős kórokozók kifejezetten ezen közegben tudnak leginkább szaporodni. Ilyenkor a szárító, nedvességet távoltartó ( de a bőrt nem irritáló!!!) anyagok bevetése sokkal inkább célravezetőek. Ezek ellen egyébként a réz szulfát vagy cink oxid oldat is ugyanolyan jó, ha nincs fehér spray, magunk is készíthetünk gyorsan és egyszerűen tömény oldatot, vagy akár szárazon is beszórható vele például a vizes területen legeltetett és ezért állat bepállott lába. A teafa olaj szintén jó gombaölő szer, töményen, de kis mennyiségben a gombás terület becsepegtethető-kenhető. Utóbbinak annyi hátránya van, hogy türelmetleneknek, hanyagoknak nem ajánlom, mert nem azonnali hatású, többszöri kezelés szükséges, hogy megfékezze és visszafordítsa a gombás eredetű bőr és pata gondokat. Száj szélen, fülön még nem alkalmaztam mert nálam ilyen eset nem volt, de visszajelzések alapján azt mondhatom, hogy ugyanolyan jól működik.
Neem Olaj
Ezt a csodaszert nem olyan régen van alkalmam tesztelni a hétköznapokban. Legutóbb egy elfertőződött here gumizás (alávert egy másik kecske a legumizott kisbaknak) idejekorán megszakadt aminek nem kellett volna. Gondoltam kipróbálom. Távol tartja a legyeket, fertőtlenít és egyes tanulmányok szerint 48%-al növeli meg a seb gyógyulás idejét. Nem tudom a kisbaknak milyen gyorsan gyógyult volna enélkül de azt tudom mondani, hogy egy csoda a cucc. 2 órával később már nem jajgatott a kicsi, elkezdett eszegetni és gyönyörűen javult a nyílt seb. ugyanekkor egy másik gida hasonlóan járt, csak ő felakadt egy bokorra a legumizott herénél fogva (pasi olvasóim most szerintem kicsit elzsibbadtak és csendesen letapogatták a saját ékszert jól van e) és kissé kinyúlt a zacsi vele együtt a vezeték is. Mire beértünk a legelőről az istállóba, már dongták a legyek, így fertőtlenítés után lefújtam kék sprayvel. Semmi gyógyulást nem tapasztaltam, így pár nappal később meguntam tesztelni a két módszer közötti különbséget és inkább neki is lefújtam neem olajjal. 1 héten belül seb sem volt látható egyik bak here helyén. Természetesen, csak úgy, ahogyan a teafa olaj esetében ez sem való trehány gazdáknak. Alapfeltétel a tiszta száraz alom és a következetes kezelés, odafigyelés.
