Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok: Cink
Ha valaki egy kicsit mélyebben kezdett már olvasgatni a cink hiányról kecskék esetében azt tapasztalta, hogy te jóóóószagú ég, hát lehet ez volt a baj és nem ezer másik gond?
De miért is illik a cink hiány tünete számos más betegség tünet képébe?
Erről írtam most kicsit bővebben.
Ha fellapozol egy Várkonyi-Áts vagy Molnár féle könyvet, hát hogy is legyek finom, semmit nem írnak róla, sőt ami azt illeti az egyik könyv takarmányozással kapcsolatos részében az áll:
“Helyesen takarmányozott, rendszeresen legeltetett, jó minőségű és elegendő szálas takarmányt (réti szénát) fogyasztó kecskék számára ásványi sók adagolása nem szükséges.” (Kecsketenyésztés kisgazdaságokban -Várkonyi József /Áts Eteléné)
Aztán persze felsorol egy pár kivételt és hozzá teszi, hogy só azért mindig álljon előttük
( dicséretes, hogy legalább nem a nyalósót hanem a porsót javasolja), na meg a helyesen összerakott takarmányadag tartalmaz kellő mennyiségű ásványi anyagot, de azért lehet adni premixet is. Ezzel alaposan ki is vesézi az ásványi anyag szükséglet részt. Persze nézzük el nekik, a könyv eredeti kiadása 1982-ben született, azt pofozták életre 2000-ben. Akkoriban azért lássuk be, nem rendelkeztünk olyan kimagasló genetikával és olyan elcseszett termőföldekkel sem, ami most van….
Pedig, ha csak a cinket vesszük figyelembe, ami több mint 200 élettani folyamatban vesz részt, befolyással van a fehérjére, az enzimekre, a szaporodásra, a szörzetre, a bőrre, azért nem annyira elhanyagolható kis valami.
Egy átlagos felnőtt kecske cink szükséglete 40-50 mg, bár erről még mindig vannak viták (ki hinné 🙂). Ennek bő felét valóban össze tudja szedni egy egyszerű takarmányból minden nehézség nélkül. A másik felét is össze tudná, ha képesek lennénk kiszolgálni, illetve a cink antagonista kálcium nem köpne bele folyton a levesbe…na de ne szaladjak előre ennyire.
Előbb lássuk csak mit is kell tudnunk a cink hiányról.
Szeretném az elején leszögezni, aki úgy látja, hogy a kecskéi egyensúlyban vannak, szépek, csillognak, jó kondícióban vannak, ne változtasson, ne akarja megjavítani azt ami el sem romlott. Minden hiány, beleértve a cinkhiányt is, valamilyen rossz folyamatnak az eredménye. Ha a gazdaságodban éppen minden rendben, pont jó a szénád, a gabonád, legelőd, lucernád aránya, a kecskék kirobbanó formában vannak, az immunrendszerük toppon, akkor nincs semmi baj. Dőlj hátra és élvezd.
Ahogy fentebb írtam, a cink fontos élettani folyamatok résztvevője, ha úgy tetszik az egyik főszereplő. Amíg nincs hiány nem is okoz gondot, a kecske egész jól kiigazítja a szükségletét, legalábbis ösztönösen törekszik rá (ugye megvan mindenkinek, ahogy túrja lázasan a szénarácsot, mint aki valamit keres…és tényleg, éppen válogat, nem pocsékol!) A gond akkor következik be, amikor egy kicsivel több kálciumban gazdag lucernát kap, vagy ami méginkább elvetemültebb ötlet, amikor a gabonájához még egy kis meszet is kever valaki, mert hát olvasta a Facebookon vagy egy könyvben amit csak 30 éve írtak, hogy az jó lesz úgy. Valóban jó. Csak engedjük meg a kecskének, hogy eldöntse, akar e enni még kálciumot, ne kényszerítsük bevinni ami már amúgy is lehet sok, mert köszöni nem kéri. Megeshet, hogy a lucernában lévő bőven fedezi a szükségleteit. Ugyanakkor, ha a lucerna a kizárólagos szálas takarmány és mellé nem kap a kecske sem réti szénát, sem gabonát, a túl magas kálcium a foszforon kívül a cinket és hazavágja. Ráadásul a kecske nem kifejezetten legelő állat, előnyben részesíti a cserjéket, bokrokat, fákat és majd amikor már ezekkel nagyrészt jól tudott lakni fordul a fűfélék, majd a pillangósok felé. Persze vannak kivételek, mert kecskéről van szó és mint tudjuk róluk könyvet írni lehetetlen ( bár akad aki rápróbál), de azért fogadjuk el alapnak, hogy a lucerna nem fedezi a kecske szükségleteit önmagában még akkor sem, ha magas benne a fehérje, a kálcium és a tejelő kecskék ontják tőle a tejet, mert a szükségleteiket ki tudják vele elégíteni….egy darabig.
Nagyon fontos tisztázni azt is, hogy nem mindig az a megoldás, hogy valamit plusszolunk a takarmányban. Ha látod, hogy habzik a kecske szája, vagy lassan ledobja az összes szőrt magáról persze hirtelen kell egy nagyobb dózis pótlás. Pár éve, amikor az egyik kecském tokától bokáig kopasz lett és nem volt semmilyen élősködő rajta, de ha lett volna is lecsúszik róla, próbáltam ki a saját cink tablettámat rajta. Igazából nagy tudatosság nem volt benne, így egy egész szemet kezdtem adni, hátha valami történik. Töpi egy hét alatt kiszőrösödött és aztán meg átesett csodásan másik hiánybetegségbe. Akkor még nem tudtam, hogy 1 hétnél tovább nem lett volna fontos pótolnom a cinket, mert addigra valóban visszajött az étvágya és lázasan keresgette a neki való falatokat, csak éppen a túl sok cink adagolással (3 hétig adtam neki szorgalmasan) egyéb hiányt sikerült generálni. Pusztán azt kellett volna meglátnom akkor, hogy nagy igyekezetemben, minden földi jóval elárasztva felment a kálcium bevitel az egekbe. Ha azt csökkentem, szépen helyrejött volna. Na akkor vissza az egész, kezdtem a totózást ismét. Mostmár tudom, hogy a túl sok cink etetése oda vezethet, hogy az alacsony molekulatömegű fehérjék a sejtek citoplazmáiban megkötik a a cinket és az nem jut el a vérbe és nem épülhet be egyéb helyekre. Ugyanezen fehérjék termelését befolyásolja a vas és a réz is és ha egyik vagy másik kerül aránytalanül magas mennyiségben a szervezetbe a cink ugyanúgy nem tud a megfelelő helyre eljutni, mert már nem fér fel a “vonatra”.
Ha a foszfor túl magas a takarmányadagban ( túlzott korpa etetés, foszforkiegészítő használat) is befolyásolja a cink felszívódását negatív irányba.
Ezen felül a lucernában és még számos más növényben az oxalát és fitát tartalom magas lehet. Ezekkel egy jól működő bendő viszonylag jól elboldogul de nem teljesen, Az oxalátok megkötik a cinket, így gátolják a felszívódását, vagyis itt is veszíthet a bevitel mennyiségből az állat, már ami a hasznosulást illeti.
Ezért is amikor felhívtok, vagy írtok hogyan és mennyit pótoljatok cinket, mindig azt javaslom, hogy egy hétnél tovább ne tartson a magas dózisú pótlás, addig pedig ki kell deríteni, mi okozza. Persze én faggatózok szorgalmasan, mit etetsz, mennyit és pontosan mond meg. Ha sikerült teljesen pontosan meghatározni akkor már tudunk továbbgondolkodni együtt….van akivel sikerül is. 🙂 Szerencsére a cinkhiány már akár 2-3 napon belül is megszüntethető, ennyi idő alatt az íz és szagérzékelés biztosan visszatér megfelelő dózis esetén és legalább a kondíció nem romlik le végzetesen.
Nem látok bele senki takarmányába és takarmányozási szokásába, érdemes mindenkinek a sajátját felülvizsgálni ,egy átlag takarmányadagban megnézni legalább azt, hogy helyes e a cink:réz (4:1) és kálcium:foszfor (2:1) aránya. Ha nem akkor ki kell igazítani. Ennek nem az a módja, hogy egyiket vagy másikat feltoljuk az égbe azzal, hogy egy hatodik féle löttyöt, vagy nyalótálat rakunk a kecske elé, hanem inkább a takarmányunkhoz passzoló egyetlen kiegészítőt kell megválasztani. De azt jól. Megeshet, hogy csak egy egyszerű jódozott sóra vagy egy enyhe ásványi anyaggal dúsított só elég lesz ( a címke nélkülit meg se vedd, mert nem tudod mi van benne és mennyi!). A lényeg: ne teremts nagyobb káoszt a kecskében, mint amit ő maga önállóan is képes produkálni. Lekörözhetetlen tehetségek.
Ami még talán fontos tudnivaló, hogy évek óta nagyon elterjedt az Ad3E vitamin kombináció injekcióban adva. Amikor hiány lép fel, egyértelműen hasznos is. De sokan meglepődve fogadjátok, mikor azt kérdezem telefonon. Ha A vitamin hiányra gyanakodtál adtál mellé cinket is? Mert bár önmagában is számos előnye lehet az A vitaminnak, de a cink szükséges, hogy a máj olyan fehérjét hozzon létre, amivel aztán az A vitamin eljut a megfelel helyre és beépül.
Összegezve, ha túl sok lucernát etetsz, amiben magas a kálcium és oxalát mennyisége, előfordulhat, hogy tél közepén vagy tavasszal egy pucérra vetkőzött, enyhén habos szájú kecske fogad egy reggelen. Ne ijedj meg, helyre lehet hozni, de a legjobb ha inkább megelőzöd azzal, hogy megfelelő arányban és minőségben eteted és ha ez nem kivitelezhető, olyan kiegészítőt választhatsz ami fedezi a cink szükségleteit folyamatosan.
A cinkhiány elsődllegesen a takarmányból hiányzó napi szükségletből fakad, másodlagosan pedig az antagonitsák túlzott etetése folytán. EZ utóbbi miatt inkább a növendékek és a tejelők azok akiknél jobban oda kell figyelni, mert számukra viszont elengedhetetlen a magasabb kálicumbevitel az optimális növekedéshez és termeléshez. A felnőtt bakokkal pedig érdemes kerülni a lucerna etetését és elkerülhető nem csak a cinkhiány, hanem az oxalát és kálcium okozta húgykövesség.
A cinkhiány tünetei:
- kopaszodás, gyenge csapzott szőr ( a rézhiánnyal ellentétben nincs pigmentváltozás!)
- korpás bőr ( A vitamin hiánnyal együttesen érdemes figyelni erre)
- csökkent libidó
- feltűnően kis herék
- – csökkent spermatermelés, gyenge fogamzás
- ízlelés és szaglás vesztés miatt bizalmatlan az étellel szemben, étvágytalan, csökkent étvágyú
- száj sarkában kezdetben enyhe nyálhabzás
- gyenge immunrendszer
- gyenge növekedés ( ez a szelén esetében is igaz)
Köszönöm, hogy itt voltál és időt szántál az olvasásra.
Várlak vissza.
