Segítség! Férges a kecském?!

 

  Hetente többen keresnek meg kollégák azzal, hogy segítsek: azt olvasták, azt hallották: féreghajtani KELL a kecskét, a legjobb tavasszal és ősszel, de hát ő ezt nem is tudta és már nyár vagy már tél van. Mondjak már valami jó kis szert ami mindent visz! 

Amikor visszakérdezek, hogy:

– amúgy jól van a kecske? 

A válasz:

– igen, csillog a szőre, eszik, iszik, ugrál, bogyót ürít és igen, jól van.

-Hát akkor miért akarod féreghajtani? 

-Mert mondták, hogy meg kell előzni a bajt!

 

Itt azért már elővesz a rángás…

A féreg vagyis parazita minden állatban jelen van aktívan vagy passzívan. Kiírtani nullára nem lehet. Aki azt mondja, neki nincs férges kecskéje vagy tudatlan ( bocsássuk meg neki), vagy hazudik. Nincs olyan szer, körülmény ami ezt lehetővé teszi, mert egész egyszerűen ez nem ásványvíz, hogy mentes legyen. Olyan varázs szer sincs ami mindent visz. 

A kecske ha teheti fás szárú friss hajtást, ágakat, bokrokat eszik  azaz fentről legel lefelé, szereti a keserű, tanninban vagyis csersavban gazdag füveket is. Ez, vagyis a csersav némiképpen kordában tartja a parazitákat, de a férgekkel szembeni ellenállóképessége az immunrendszer stabilitása esetén kiváló. Van benne nyomokban parazita, de köszöni jól van.

Viszont nem ilyen rózsás a helyzet olyan helyeken, ahol viszonylag kis helyen nagyobb létszámot tartunk, vagy tartástechnológiánk, területünk főleg fűfélékre alapozott. A fűfélékben pedig ott tanyáznak a kicsi parazita gyerekek, mert, hogy oda pottyantak ki korábban a gazdatestből. Nem csak a legelőn, a bálázott szénában is vígan elvan egyes parazita féle, így szinte kizárt, hogy ne legyen fertőződés.

A kecskék parazitái ránk többnyire nem veszélyesek. Különbejáratú ( fajspecifikus) tetveik és férgeik vannak és lássuk be utóbbi- ritka kivételtől eltekintve -nem is esélyes, hogy belénk jut, ha csak nem vagyunk rácuppanva a legelésre.

A férgek egyes fajai szeretik a nyírkos, esős közeget, akkor felélénkülnek, főleg meleg időt követően. Ezen felül a juhtartók tavasszal kihajtás előtt ( hogy bent ürüljön), ősszel behajtás előtt ( hogy kint ürüljön) végezték el féreghajtást.  Ez ésszerű mutatvány volt, hiszen csökkent az azt követő gyors visszafertőződés esélye. Jó esetben a kihajtást követően történt a hodályok takarítása és a behajtás előtti legeltetett területre nem hajtottak juhot következő őszig, amikorra gyérült az előző évi parazitapopuláció.Ezért volt tehát korábban a tavaszi, őszi féreghajtás gyakorlata.

Mára, pár szerencsés juh és kecsketartó kivételével ezek a feltételek részben vagy egészben sérülnek. Nincs a legelőterületeken tartható körforgás,van hogy az utoljára legeltetett területről elsőként kaszálnak, vagy éppen a kicsire zsugorodott ( visszavett területek miatt), vagy kisült legelőt már júniusra végig kell járatni. Teljesen felborult a rendszer. Tehát kevés kivételtől eltekintve jó ha végre elfeledjük ezt a tavaszi őszi szabályt, mert nincs értelme.

A kecske, ha felszaporodott benne elviselhetetlen mértékben  bármelyik parazita, jól látható tüneteket produkál.

  • Szőre matt, borzos
  • Ödémás, állkapocs, szemkörnyék, farokrépa
  • Gyakorta vakarózik, nyálas a szőr, mert próbál nyelvvel, foggal megszabadulni a külső parazitától
  • Jó étvágy mellett soványodik,
  • Frusztrált, elkülönül a nyájtól
  • A többi egészséges kecske az eddig kedvelt társát nem tűri maga mellett, van hogy anya a lányát is ütni kezdi, míg korábban elválaszthatatlan kapcsolatban voltak éveken át
  • A legelőn előnyben részesíti a tanninban gazdag növényzetet ( zsálya, diófa, lósóska), a kifutó akácoszlopait is agresszíven szinte idegbeteg mód háncsolja
  • Vérszegénység Bővebben itt olvashatsz róla
  • Takarmányváltás nélkül is visszatérő hasmenése van

A fent írt tünetek persze utalhatnak külön-külön más betegségre. Baktérium, vírus vagy akár csak valamelyik mikro-, makroelem vagy vitamin hiányára esetleg azok toxikus felhalmozódásra.

Ahhoz, hogy megtudjuk, mi lakik a kecskénkben, ami a betegségét okozza az egyik legegyszerűbb mód, ha bélsár vizsgálatot végeztetünk. A gyenge egyedektől külön külön mintát érdemes küldeni, ahol arra alkalmas eszközökkel megállapítjàk mivel kell megküzdeni. Ha meg van az eredmény, annak tükrében kiválasztható a szer. De!! Az esetek jelentős részében először nem a parazita szaporodik fel, hanem az állat gyengül le! Egy kisebb százalék az amikor olyan nagy mennyiségű parazitával találkozik az állat, amivel szemben nem tudott időben, elég ellenálló lenni.

Tehát azzal, hogy várunk az eredményre, kiválasztjuk a szert és beadjuk, ugyan sok idő telik el és gyakran a tegnap is késő, de az állat ” roborálása”, gyógyítása megkezdődhető hamarabb. Az injekcióban beadott vitamin és ásványi anyag pótlása, a hidratálás, lehetséges bélgyulladás, bakteriális fertőzés felszámolása mind mind kezdetét veheti. Az viszont nagy butaság, ha parazitáktól lábáról leesett állat miatt a többi egészséges állatot is leoltjuk vagy kezeljük mindenfélével. Féreghajtó sem kivétel. A kecske gyengeségét kiváltó eredeti ok megtalálása nehezebb ( ha csak nem mechanikai sérülés), de fontos lépés. Kegyetlen őszinteséggel kell magunkban sorra venni,mi vezetett ehhez az állapothoz és hogyan tudunk jó gazdaként mindent megtenni ennek elhárításához. Ha ezt nem tesszük, számíthatunk újabb sőt tömeges hasonló esetekre. Ne várjuk meg!

Én közel 6 éve nem kezelek állomàny szinten. Kizárólag a gyenge állatokat és csak akkor, ha kizártam minden más lehetőséget. Bélsár vizsgálatot is végeztetek, nem mondom, hogy olyan gyakran, mint ahogy kellene, de évente igyekszem. 

Az én nyájamra kétféle belső parazita felhalmozódása jellemző. Persze, hogy két külön hatóanyag hat rá, egyfélével nehogy megússzam. Mivel zárt tartásban vagyunk ez a két parazita az, ami újra és újra visszafertőzi azt akinek gyengébb az ellenálló képessége. Őket kell kezelnem, a többieket nem. Ráadásul váltott szerekkel, mert ugyanazon hatóanyagot használva hamar gyártanék sok kicsi ellenálló ( rezisztens) parazita gyereket. Na az aztán a pokol bugyra, amikor semmi nem hat. Volt benne részem, nem ajánlom senkinek.

Ha a józanabbik paraszt eszünket elővesszük, logikus, hogyha egy szer neve ” féregHAJTÓ”, azt jelenti, hogy a meglévő férgeket hajtja. Tehát teljesen felesleges hajtani ami nincs és főleg megelőzni nem lehet vele. Annál is inkább mert a szerek egy része 48-72 óra leforgása alatt ürül, tehát még hosszanható hatása sincs. De bámulatosan segít a ” megelőző” céllal adott vegyszer a kecskét legyengíteni, hogyha addig nem lett volna semmi baja, aztán majd legyen.

Van olyan kecském amelyik harmadik éve nem kapott semmit. Ha látom rajta, hogy mintha, kicsit több rézzel és tanninnal kínálom (ezek segítenek a nálam nagyban előforduló parazitákat pofán csapkodni, hogy visszavegyenek az arcból), örömmel fogadja és megy dolgára. Semmi okom nincs túlgondolni. De persze ehhez kell némi megfigyelés és rutin. A jó hír, hogy megtanulható és meg is tanítható. Előbbi rajtad múlik, utóbbiban segítek majd picit. 🙂

 

Vélemény, hozzászólás?