Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok Réz II.

Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok Réz II.

Réz 2. rész

 

Akkor folytatnám is, ezúttal kicsit több ténnyel és adattal igyekszem segíteni a munkátokat.

Tehát rézre minden kérődző ( és nem kérődző) állatnak szüksége van, erről az első részben már írtam. Ez alól nem kivétel sem a kecske, sem a juh, sem a gnú Afrikában. Amiben másabbak, az az igényeik.

Míg egy anyajuh réz igénye takarmány szárazanyag kilógrammonként 5 mg ( bár egyes források szerint 7 mások szerint 10 mg, tehát eléggé szétszórtak mostanság a tudósok ), addig a kecskéé ez minimum 10 mg/ kg. (akár 80 is lehet teljesítménytől, stressztől és tudóstól függően). Ezer szerencse, hogy a gnúkat ez ügyben nem vizsgálta senki, így azokról nem olvastam ilyen pontos-fontos adatokat eddigi életem során. 😀

Ha figyelembe vesszük hogy a leggyakrabban etetett takarmányok az alábbi mg mennyiséget tartalmazzák kilógrammonként rézből:

 

 

Lucerna széna: 11,00

Fűszéna: 10,00

Árpa: 3,00

Búza 7,00

Rózsa: 8,00

Zab: 6,00

Kukorica: 5,00

 

…és egy egyszerű téli takarmány összeállításban esznek 1 kg fűszénát+1 kg lucernát és fél kiló kukoricát máris úgy jön ki a matek, hogy naponta 26 mg réz jut be. Hát akkor hogyan lehet hiánya a kecskének és miért nem halt ebbe bele még egyetlen juh sem?

A válasz egyszerű. Az első részben említett antagonisták, mint például a vas és a molibdén + kén páros gátolják a megfelelő hasznosulást.

Ha egy melaszban gazdag, általános nyalótálat is kapnak az állatok, amit aztán nagyon jókedvűen nyalakodnak is, mert “ eteti magát”, főleg télen, egy darabig elképzelhetően a többlet energiabeviteltől majd’ ki csattannak, ragyognak mint Salamon töke, csak éppen a melaszban található kén, ha még a lucernában lévő molibdénnel ráadásként összehaverkodik, már nem fogja engedni a rezet beépülni. És máris egy hiányállapot alakul ki.

 

De nem kell hogy nyalótál legyen, elég ha csak az 1 kg lucerna vas tartalmát nézzük, ami önmagában 300 mg is lehet, hát még ha a kútvíz is vasas, már nem kell sok idő, hogy a rézhiány tünetei jelentkezzenek…

És akkor még nem beszéltem a kálciumról, ami a lucernában például 1,5%/kg, de egy kemény víz is elég ahhoz, hogy kicsit visszavesse a réz hasznosulását.

Az elsődleges rézhiány az az állapot, amikor a kecske egész egyszerűen nem vesz fel a takarmánnyal elegendő rezet. Ez nagyon ritka eset, többnyire ott fordul elő, ahol a rézhiányos területen legeltetett állat, nem vagy alig kap egyéb takarmányt amit szintén hasonlóan gyenge rézellátottságú talajról takarítottak be. Rézhiányos terület jellemzően a vizes területek lehetnek, de mivel a földek felett a pénz és nem az értelem dönt, mára már bárhol lehet rézhiányos a talaj, ahol olyan gazda termel rajta, akinek csak a profit és a nitrogén műtrágya az Istene és nem ismeri az egyéb ásványi anyagok létezését sem, nem hogy alkalmazná azokat, ha már a szerves trágya nem a kedvenc műfaja. 

A másodlagos rézhiány pedig akkor alakul ki,- ahogy azt fentebb már részleteztem- amikor a réz a takarmányban megfelelő mennyiség, de egyéb tényezők nem engedik a felszívódását, hasznosulását. Ilyenek az antagonisták magas száma, vagy a paraziták.

Tehát összefoglalva:

A réz megfelelő felszívódását részben vagy egészben gátolja:

• vas
• kálcium
• kén
• molibdén
• cink
• …és a paraziták

Ez persze nem jelenti azt, hogy akkor ezeket a takarmányokat nem szabad etetni, mert a többi elemre is szükség van a szervezet megfelelő működéséhez, csupán azt próbáltam érzékeltetni, milyen fontos figyelembe venni a gazdaságunkban etetett takarmányok és itatott víz beltartalmát is.

 

Ezen felül pedig a fajokra és fajtákra jellemző hasznosítási és raktározási tulajdonság is fontos tényező.

A juhok hosszabban, a tejelő kecskék kevésbé- tized annyi időre- raktározzák a májukban a rezet. Ezért lehetséges az, hogy a rézzel dúsított takarmánykiegészítők veszélyesek a juhokra, mert nem szabályozható olyan mértékben a mennyiség, ami lehetővé teszi a toxicitás elkerülését. Ha nagyobb stressz éri őket több szabadul fel egyszerre, ami végül a mérgezést okozza. Ha nem folyamatosan, nem nagy mennyiségben kapnak indokolt (tehát egyértelműen kimutatott és kiszámolt) esetben kiegészítést, bajuk biztosan nem lesz a juhoknak sem. Ettől függetlenül a kecskéknek szánt takarmánykiegészítő NEM való juhoknak, és a juhoknak szánt kiegészítő EGYIKE SEM való kecskéknek!

A kecskék kicsit másképpen működnek. Rézszükségletük magasabb ami a laktációval, vemhességgel tovább emelkedik.

Sajnos hazánkban a rézzel való kiegészítést úgy kezelik, mint kb. 50 éve a szelént kezelték. Inkább ne kapjanak, mintsem bárkinek vállalnia kellene a felelősséget mérgezés esetén. 

 

Pedig a réz mind a kecskéknek, mind a juhoknak elemi szükséglete, csak okosan (nagyon okosan!!) kell adni.  Azt persze egy takarmányozó cég sem fogja bevállalni (jogosan), hogy egy figyelmetlen, azt túletető gazdálkodó aztán rajta verje le a veszteséget. 

A takarmánykiegészítőket forgalmazó cégek arra sem vállalnak felelősséget, hogyha a kiegészítő etetése mellett mégis hiány keletkezik, ezért is tudják bátran ajánlani a juhoknak szánt kiegészítőt kecskéknek is, hiszen rájuk nézve semmilyen következménnyel nem jár, ha egy kecske (vagy éppen egy juh) azért nem tud termelni, lesz férges, vagy éppen hullik el mert súlyos rézhiányban (vagy egyébben is)  szenved az eltolódott ásványi anyag arányok hibájából. Nem véletlenül nem etetnek a nagyobb állattartó telepek kommersz, kiskereskedelmi forgalomban is kapható premixet, hanem sajátot készítettnek. Persze a takarmányboltokban, üzletekben kapott premixek, kiegészítők is jók, átmeneti kiegészítésre jobb mint a semmi, de csodát nem kell tőlük várni, mert nem az állataink egyedi, gazdaságunkra jellemző igényének készültek, csupán általános kiegészítők, ahogy a nyalótálak és a nyalósók is, amit minden állat ehet, mert rosszul nem lesz tőle (jobban sem mindig, de azzal ki törődik? )

Évekig etettem az egyik ilyen terméket az állataimmal. Hülye szokásom, de megszoktam kóstolni mit adok nekik. Úgy 7 éve ugyanazon takarmánykiegészítő még egyszerű, ízetlen, inkább dercés állagú volt, míg kb 2 évvel ezelőtt óta ehetetlenül sós, meszes, poros vacakká silányult. Azt most nem tudom, hogy a receptúrára milyen hatással lehetett a járvány, vagy a gazdasági világválság szele, de a kecskéim ugyanolyan fintorogva fogadták, mint én. Nem vettem többet, mert egyrészt nem tetszett, hogy mindenféle figyelemfelhívás nélkül változtattak a receptúrán és emeltek úgy árat, hogy lényegében a két legolcsóbb összetevőt ( mész, só) azzal azonos arányban szintén megemelték a termékben. Ezzel csak annyi a gond, hogy egy amúgy is meszes víz és mondjuk lucernát többet etető kisgazdaság állatait teljesen elronthatja csupa jószándékból az egekbe emelt kálcium tartalom és hát lássuk be, az ember lánya nem szívesen ad ötszörös árat ki egy tömény mész és só keverékért. Ugyanezt tudom elmondani a “színes” vagyis a jó marketinggel megáldott turbó nyalósókról is. Nagyon kevés az, amelyiken látunk részletes cimkét összetevőkről. Amikor kértem az eladót, mutasson már valamit, mi a bánat van ezekbe, úgy nézett rám mint a véres rongyra, elmondása szerint az első voltam aki az évek során kérdeztem mi van a mikro és a makro elemes sókban és főleg mennyi. Hát, szóval azt sem vettem meg. Magamnak sem veszek meg akármit a boltban, jobb szeretném a pénzem később is kecskére, mintsem gyógyszerre költeni. Ugyanez a helyzet az állatainknál is. Csak mert nagyon sokan veszik az adott nyalósót, vagy éppen frenetikus marketingje van egy melasszal teletömött nyalótálnak, még nem biztos, hogy a mi állatainknak arra van szüksége. Minek egy 2000 mg vas de 0 mg réz tartalmú kiegészítőt megvenni, ha már egyébként is teljesen férges a kecske és éppen a vasas víz az oka, hogy nincs elég réz a testében a védekezéshez. Akkor ezt kiveséztem rendesen. Szerintem 3 részre kellett volna vennem ezt a témát mert elég hosszú, de már mindegy, ez így marad. Ha unjátok, gyertek vissza holnap. 😀

ÉS akkor térjünk rá, honnan tudhatod meg hogy rézhiánnyal küzd az állatod.

A rézhiány kimutatása vérből és májból együttesen ideális, mert mutathat a vér hiányt, miközben a májban raktározottan jelen van. Ezért inkább a vörösvérsejt számokból érdemes következtetést levonni, mert a réz részt vesz a vörösvértestek termelésében, a vas beépülését pedig segíti a hemoglobinokba. Súlyos vérszegénység esetén már nem csak a vas, hanem a réz hiánya is ami számításba jöhet, főleg ha a vas takarmányból/vízből bevitt adagja megfelelő vagy még akár sok is. A vérvétel munkadíja, laborvizsgálata nem olcsó. Nem életszerű, hogy valaki negyedévente szúrkáltassa a kecske nyakát a dokival, hogy képet kapjon arról milyen az ellátottság. Akkor mi legyen? Hát vannak ötleteim 😀

Az egyensúlyt fenntartani csak úgy lehet egy kisebb gazdaságban, ha gazda folyamatosan figyelemmel kíséri az állatai küllemét, közérzetét és a jeleket felismeri. Persze egy olyan helyen, ahol az állatorvos azonnal Neostomosannal fürdeti le a cinkhiányos kecskét, vagy éppen fájdalomcsillapítót ad B1 vitamin hiányra, esetleg szemcseppet ír fel a rézhiánytól kifakult, kikopaszodott szem környékre, igen nehéz boldogulni és szembe menni a világgal, tisztában vagyok vele. Nekem sem ment simán az elején…. De a kecskéseknek ez már szerintem nem kihívás. Ha túl vannak a család, a szomszédok és kb mindenki ellenérvein és még mindig van kecskéjük, nem fog ki rajtuk, hogy merjenek gondolkodni is. 🙂

Vannak különböző laborvizsgálatok, melyek segítségével felmérhető gazdaságunkban a víz, a takarmány (legelő esetén talaj), vagy éppen egyes állataink ellátottsági szintje az elemekből és nagyobb gazdaságokban talán van rá keret (igény nem mindig), hogy ezek a vizsgálatok el is készüljenek. Ugyanakkor ezeknek az eredményét hozzáértően kiértékelni és aztán jó döntést hozni megint nem egyszerű a fent már említett okok miatt. Mivel a vizsgálatok nagyon költségesek, ezért- főleg jelen gazdasági helyzetben – nagyon nehéz előteremteni a rávalót, ezért tényleg a legtöbb amit egy kisebb gazdaság vezetője tehet, hogy figyel.

Mindezeket azért írtam le, hogy még mielőtt bárki is elragadtatja magát és egy marék réz szulfátot dob a kecskék vagy juhok takarmányába, vagy nem okosan, nem fokozatosan és inkább gyorsan mint lassan kezdi el a kiegészítőket adni, számolhat a toxikus szint bekövetkeztével. De ha igyekszik átgondoltan és a tüneteket jól felismerve alkalmazni, akkor komoly pozitív változásokat tapasztalhat.

És nem győzöm ismételni, mindenki gazdasága, takarmányozása, vize más és más. Minden gazdaságnak megvan a keresztje. Van ahol a fonálférgek, van ahol inkább az egysejtű paraziták kerülnek túlsúlyba, vagy éppen a tetvek esetleg szúnyogok, kullancsok támadásával kell megküzdeni. Ezek mind mind befolyásolják az adagot. Hozzáteszem az esetek nagy százalékában előbb van a rézhiány, ezzel együtt az immungyengeség és aztán tudnak az élősködők elszaporodni. Ritka a fordított sorrend, legalábbis az én istállómban.

És akkor lássuk mik a rézhiány tünetei:

• pigment hiány.

A fekete szőr vörösessé, a vörös szőr halvánnyá változik, a krém szín szinte hófehérre vált. Ez azért van, mert a réz szükséges ahhoz hogy a melanint (sötét pigment) termeljen. (A sötét árnyalatú kecskéknek egyébként több pigmentet is kell termelniük ez némiképpen befolyásolja a réz szükségletet is) Fehér kecskénél ezt nehezebb észrevenni, nem tudom másképpen megfogalmazni: ápolatlannak tűnik, szürkés, koszos kinézete lesz, de minden szín esetében közös, hogy a szőr elveszíti fényét, matt, fakóvá válik és tapintása olyan mint a drótszőrű tacskónak. 

Itt jegyezném meg, hogy volt olyan kolléga, akinél a réz olyan mértékben hozta helyre az addig igen kopottas nyáját, hogy azt mondta lelkesen:

– Éva, én nem is tudtam, hogy a kecskéknek ilyen puha tud lenni az “igazi” szőrük. 🙂

 

• A legszembetűnőbb tünet a farokvég, a szem környéke és az orrnyereg kopaszodása ( fakulással kezdődik, majd kihullik)

• Szív probléma:  réznek szerepe van a szívműködésben, a hirtelen szívmegállást az esetek nagy részében rézhiány okozza (juhoknál gyakoribb.) Amikor minden magyarázat nélkül elhullik egy állat (kizárható a Clostridium Perfingens D, szelénhiány), akkor könnyen lehet, hogy az egyik pillanatról a másikra összecsukló állat (olyan mintha szíven szúrták volna) nagy eséllyel rézhiányos. Sajnos kecskénél láttam már ilyet, nagyon gyors és visszafordíthatatlan.
• Szaporodási problémák: kimaradó vagy elmaradó ivarzás, néhány héten belüli vetélés
• nagyobb számú holt ellés, vagy gyenge, életképtelen, elfekvő, szopni képtelen, idegrendszeri problémákat mutató utódok, több fiatal állat elhullása
•  juhoknál pár hetes korban a bárányok hátsója megrogyik, rézpótlással az már nem gyógyítható, a magzati hiányállapot eredménye. 
•  Swayback , vagyis gerinc, hátsó láb problémák, részleges bénulás indul meg, a kecske rogyadozik, láb elhajol. 
• Paraziták túlszaporodása: gyakoribb kokcidiózis vagy fonálféregek nagyobb számú jelenléte, mert az ellenálló képessége az állatoknak gyenge, vagy meg is szűnik.
• Vérszegénység: Ezt könnyen ellenőrizheted az alsó szemhéjat lehúzva. Ha fehér vagy halvány rózsaszín, akkor szarban a haza, de a kecske még inkább. Ilyenkor nem az az első, hogy nagy mennyiségű  rezet adunk egyszerre ( ahogy fentebb írtam, nem vezet jóra és értelme sem sok), hanem B12 vitamint kapjon injekcióba és alaposan átgondoljuk mi vezetett ide ( parazita, rossz étvágy, takarmányhasznosulás, túl sok lucerna etetése stb., és csak aztán kezdjük meg a megfelelőnek vélt kezelést. ) A vérszegénységről itt olvashatsz még:Kecskék vérszegénysége alapok
• Nehéz, akár nyárig elhúzódó vedlés

Most illene képeket ide raknom, mint valami jó kis tankönyvben és van is pár képem ami jól mutatja a tüneteket. Én mégis arra szeretnélek kérni, hogy inkább előbb kérdezz attól akinek erre már rutinosabb szeme van mert sokkal többet tanulsz belőle és hamar bele is rázódsz. Már az is jó gyakorlat, ha visszanézegeted régi képeket a kecskékről és a mostani állapottal összeveted. Régen csillogó fekete volt, most pedig az ág is húzza és még rozsdás kinézete is van? Régen jó volt megsimogatni, most meg olyan áporodott, drótkefe érzeted van? Ezek és hasonló gondolatok után pedig kérdezz.. Kérdezz olyan embertől, közösségben, ahol segítenek felismerni. És a legfontosabb, gondold végig mit eszik és mit iszik az állat a fentiek ismeretében.

 

Végezetül essen szó az idősődő juhász ember receptjéről, azaz a  só+ecet+réz szulfát keverékéről.

Nem ördögtől való dolog ez, de még csak nem is spanyol viasz.  A régiek rájöttek arra, amit a modern kor elfelejtett, aztán újra kitalált 😀

 Az ecetsav és réz szulfát keverékéből a reakciók következményeként réz oxid lesz, amit alkalmaznak már régóta a takarmányozásban, például a bendő bólusok is réz oxidot tartalmazn ak (itthon természetesen nem kapható ez sem, mert minek az).

 A só pedig azért kell mert a kecske 5- maximum 10 gramm sónál többet nem képes felvenni ( éppen ezért tök felesleges nyalósóval gyötörni, mert a sima ömlesztett sóból sem fog többet nyalni, cserébe nem kell a nyalósóval kínlódjon). Így a só lényegében szabályozza, azaz korlátozza a túlzott réz oxid felvételt.

A recept a következő:

1 marék rézszulfát+ 1 dl ecet és 1 kg só. Ezt alaposan össze kell rázni vagy keverni egy NEM fém, inkább üveg vagy műanyag fedeles edényzetben hagyni kell “összeérni”  fél-egy napot és már adagolható is .

Van aki kirakja és hagyja, hogy nyalják kedvükre ( tiszta só választási lehetősége mellett!!) és van aki nem meri (ez vagyok én) és csak egy egy evőkanállal adok fejéskor egészen addig amíg fogy. Az alap kiegészítőn felül adom akkor, ha valamelyik kecskének nem elegendő annak tartalma, mert egy nagyobb parazita fertőzésbe csúszott bele például, vagy csak idős kora ellenére bevállalt egy hármasikres ellést és legyengült stb.

 

A rézmérgezésről pár szó:

Bár az én gazdaságomban még nem fordult elő, megeshet rézmérgezés olyan helyen, ahol túl magas a réz koncentrációja a talajban ( például szőlő termelő területek), vagy ha valaki túladagolja azt. 

Jelei:

Levertség, barnás-vöröses vizelet, étvágytalanság.

A rézmérgezés gyógyítható juhoknál és kecskéknél egyaránt! De erről nem írok most többet, mert már így is hosszúra sikerült ez a bejegyzés. 

 

Ha kérdésetek van, nagyon szívesen válaszolok, ha tudok. Facebookon megtaláltak a kecsketartas.hu oldalon és a hozzá kapcsolódó K.E.Cs.K.E.love privát csoportban, de néha garázdálkodok más csoportokban is.