Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok: Magnézium

Magnézium

Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok

Magnézium

 

A magnézium, a kalcium és foszfor utáni legfontosabb makroelem.

Szükséges a megfelelő csontozathoz, az izomzathoz és nagy szerepe van az idegrendszer működésében sok más egyéb mellett.

A kecske- és más kérődzők is-  gabonafélékből (pl. árpa, tritikálé)  hüvelyesekből ( pl takarmányborsó) viszonylag sok és elegendő magnéziumhoz jut, ugyanakkor igen sokat ürít is, főleg tejelő időszakban, de vizelettel is távozik belőle.

Azért említettem a tejelő időszakot, mert ilyenkor a kálcium, a foszfor helyes arányát talán a legfontosabb eltalálni (2:1) a takarmányozásban mert a Magnézium beépülése is ennek függvénye.

Ezt az arányt megtartani nagyon nehéz olyan állatok esetében, akiknek gyakran változik a takarmánya, vagy éppen a frissen növő, tavaszi fűre vannak engedve.

A  tavaszi fű, pláne ha inkább hűvös helyen terem, nem tartalmaz pillangós növényeket vagyis nem bővelkedik magnéziumban, de magas a kálium tartalma. Az anya a tejben, vizeletben kiadja a nagy részét és az abrakfogyasztás is vissza eshet, vagy éppen a gazda csökkenti gazdasági okok miatt, vagy mert egyszerűen ezt látja helyesnek. 

Az anyai szervezet egy darabig a csontban, vérben, májban lévő magnézium forrást igyekszik felhasználni és kompenzálni az átmeneti hiányt, de ha ez a hiány tartósan és napokon át fennmarad, akkor számos jele mutatkozik. Az állat izgatott, remeg, nyáladzik, görcsös rohamok kiséretében pedig akár el is hullhat. A magnéziumhiány tehát kezeletlenül hagyva biztosan elhulláshoz vezet.

A nem túl súlyos magnéziumhiány is már okozhat gondot. A tejelő állatok termelése csökken, kondíciójuk romlik. Persze ez a két tünet még sok más betegségé lehet, de érdemes fejben tartani, főleg tavasszal és nem azonnal a gyógyszerekhez nyúlni. 

A magnéziumhiányra van gyógymód, mégpedig az, hogy pótolni kell nagyon gyorsan. Kálcium és Magnézium tartalmú készítmény intravénás adagolásával lehet kezelni ( folyamatosan figyelni kell a pulzust és nem szabad egyszerre sokat adni), vagy izomba is adható (az enyémeknek az is segített). A lényeg, hogy a tünetek felismerése után, azonnal meg kell kezdeni a kezelést, az elhullás elkerülése érdekében.

Nagyon gyakran téveszthető össze a magnéziumhiány enterotoxémiával.

A legnagyobb különbség a kettő között,- a kiváltó okon túl-  hogy a magnéziumhiány okozta görcsök esetében a testhő nem, hogy nem csökken, inkább hőemelkedést tapasztalhatunk a görcsös rohamok után. Ez nem lázas állapot ugyan, de sok energiát emészt fel és a hasznos bendő baktériumok száma is gyérül.

A kecske viszont, ha megengedheti magának, hogy vegyesen legeljen fás-bokros területen, ha jól kiszolgált magnézium forrással az istállóban ( például jó minőségű lucernát is kap) vagy ha fő takarmány forrása nem a legelő, akkor csak nagyon ritkán kerül magnéziumhiányos állapotba.

 

Egy minimális magnézium szulfát ( Epsom Só, Keserűsó) adagolással a megelőzés a legjobb módja a hiányos állapot elkerülésének. Ezt a legegyszerűbben úgy szoktam megoldani, ha a nyalósóra vagy tejelő állat esetén abrakoltatáskor az abrak mellé szórok. A kecske- mint már sokszor említettem- nem hülye állat, így annyit fog csak felvenni amennyire szüksége van. (A keserűsó további felhasználási lehetőségéről itt olvashatsz bővebben.)

Kiengedés előtti napon adom és az első pár napban még. Összesen a kb. 100-150 felnőtt kecském még sosem fogyasztott el 200 grammnál többet ilyenkor. Azt még nem próbáltam mennyi fogyna, ha csak nem tejelők elé raknám, de eddigi észrevételeim alapján azt tudom mondani, hogy a tejelő anyák szokták inkább nyalni, a gidákat, bakokat teljesen hidegen hagyja és a növendék, üres kecskéket is.  Ettől az évtől, nagyobb területen tudnak legelni, de nem vártam meg a friss hajtást, hamarabb kimehettek egy gondozatlan- tavalyról ottmaradt, felnőtt, gazos- területre, ahol szép számmal van bokros-fás rész is,  így nem volt indokolt a keserűsó használata, mert mire megjelentek a friss zöld hajtások, már elmúlt az újdonság varázsa, a terület változatos és hirtelen nem vettek fel többet egyféle gyorsan növő, káliumban gazdagabb növényekből (a kálium magas szintje gátolja a magnézium megfelelő hasznosulását), ami a magnézium hiányos állapotot előidézhette volna. Tehát a magnézium pótlása nem kötelező és akár el is hagyható, ha a takarmányozásunk, a körülményeink megfelelőek. 

 

Vélemény, hozzászólás?