Előre szeretném leszögezni, nem vagyok táplálkozási szakértő és nem vagyok semminek sem a professzora. A következő soraimat annak okán írom, hogy az édesanyáknak legyen választási lehetősége eldönteni, vagy legalább elgondolkozni- mindenféle nyomás nélkül -merjék e a kecsketejet, mint alternatív lehetőséget fontolóra venni gyermekük táplálásában.
Ódákat zeng a házi gyermekorvos, az internet és lassan gyakorlatilag a legutolsó, ócska netes búvárlap is, -mint például a femina.hu, -hogy milyen egészségtelen a kecsketej gyermekeknek (újabban a méz is az lett szerintük, de már ezen sem lepődök meg).
Arról viszont egy sort sem olvashatunk, hogyan történhet meg az, hogy mégis van rá ellenpélda. Vagyis , nem elég hogy semmi baja nem lesz a gyermeknek a kecsketejtől, hanem az egyetlen megoldásként kínálkozik abban az esetben, ha az édesanyának nincs anyateje, megvenni másét nem tudja, a tápszertől pedig megbetegedett a gyermeke. Természetesen utóbbiról főleg nem írhat és mondhat senki semmit, hiszen az szentségtörés lenne és a gyártónak nem áll érdekében reklámozni. Anyukák százai pedig inkább nem beszélnek róla, mit állt ki a gyermekük, nem beszélnek a leállt bélműködésről, az állandó, akár napokig tartó szorulásról, a fájdalomtól átordított éjjelekről, nehogy kihívja maga és gyermeke ellen a Sorsot, na meg a gyermekorvos és a védőnő haragját. Senki nem akar egy ilyen konfliktusba belemenni, mert igazat soha nem kap, ha mégis, addig vagy a gyerek vagy ő vagy mindketten hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Ezért marad a hazudozás. Tagadják, hogy a gyermek már régen nem tápszeren él és csak a család szűk körében vállalható fel, hogy valójában a cumisüvegben kecsketej van. Ismerek nem egy olyan édesanyát, aki még a tápszert is kiváltja, nehogy az orvos előtt lebukjon, de olyan is akad, aki azt hazudja, hogy külföldről olcsóbban tudja megvenni és azért nem “fogy a recept”. Mindegy mivel, csak meg kell nyugtatni az orvost, aki elégedetten nyugtázza, hogy a kezdetekben állandóan beteges gyermek és nyugtalan anyuka milyen szépen helyrejöttek, ügyesen “megszokták” a tápszert. Mert hát milyen egészséges is az, amit meg kell szokni… Az évek során rengeteg kismama jött el hozzánk és vásárolt kecsketejet a gyermekének és szinte mind ugyanazokról a problémákról számoltak be. Nem különös? Mégis, a tápszer nem lehet egészségtelen, míg a kecsketej kockázatos és egyenesen tiltott egyes helyeken.
Először is azt kellene tisztázni, vajon mi az oka annak, hogy hirtelen egészségtelenné lett nyilvánítva egy olyan tej, ami korábban évszázadokon át mentette meg nagyon sok gyermek életét és az egyetlen megoldás is volt akkor, amikor még nem gyártottak tápszereket.
Meg is érkeztünk a két legfontosabb okhoz. Az egyik a gyártás a másik a szer. A kecsketejet nem kell gyártani és még csak nem is szer.
Cserébe tartalmazza ugyanazokat a pozitív összetevőket, amiket az anyatej, és nélkülözi is azokat, amik abban sincsenek. Jaaa, bizony, az anyatejben sem sok a vas, dehát azt mégsem mondhatják, hogy hé mami, ne szoptass, mert alkalmatlan a tejed a táplálásra, nincs benne vas. Ezt barátian elhallgatják, helyette így szól az antimarketing: A kecsketejtől vérszegény lesz a gyerek. Pont. Ami persze nem igaz, ezer tanulmány rácáfolt már, de egyes orvosoknak ezt akkor sem törlöd ki a fejéből, ha baltával próbálkozol.
A leginkább különös a történetben, hogy az egyik legnépszerűbb tápszer alapja a tejsavófehérje (tehén) na meg persze a másik kihagyhatatlan és olcsó, a növényi olaj ( van egy tippem, hogy nem extra szűz olívaolaj, hanem a kicsit olcsóbb de legalább méreggel dúsított olcsósított változatok)
Egy kis összetevőlista, íme:
Tejcukor, növényi olajok, burgonyakeményítő, enzimatikusan hidrolizált tejsavófehérje és tejsavófehérje koncentrátum, kalcium-foszfát, magnézium-klorid, kálium-hidroxid, kálium-klorid, maltodextrin, L-arginin, nátrium-hidroxid, nátrium-klorid, L-hisztidin, kolin-bitartarát, L-tirozin, kálium-foszfát, C-vtiamin, savanyúságot szabályozó anyag (citromsav), taurin, mozit, vas-szulfát, L-karnitin, cink-szulfát, E-vitamin, A-vitamin, nikotinamid, kalcium-pantotenát, nukleotidok (citidin-5 ‘-monofoszfát, uridin-5′-monofoszfát nátrium sója, adenozin-5′-monofoszfát, guanozin-5’-monofoszfát nátrium sója), Lactobacillus reuteri (8,9 x 105 cfu/g por), kolekalciferol, réz-szulfát, kalcium-karbonát, B1-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin, mangán-szulfát, fillokinon, folsav, B12-vitamin, biotin, kálium-jodid, nátrium-szelenát.
Az első sorban minden is benne van, ami egy kellemes házi moslékba megtalálható, csak felénk azt disznóknak adják, nem pici babáknak.
Persze, nem bántom azt aki ezt választja a gyermekének, ő döntése, csak mi parasztok nem értjük, miért kell szétszedni a tejet, kivenni belőle ami értékes és kicserélni olcsó hulladékra, majd a gyereknek adni.
A másik kedvenc tápszerem a kecsketej alapú. Bizony, bizony, van ilyen. Nem jó, de legalább drága, mert a kecsketejjel mindent meg lehet drágítani. De várjunk csak? Hogyan is lehet ez? Hát nem egészségtelen a kecsketej? Nem tiltott mégsem?
Mutatom az összetevőit ennek a szarnak is:
Összetevők: kecsketej por* 1 38,5%, maltodextrin*, növényi olajok* (napraforgóolaj*, repceolaj*,),
laktóz*, keményítő*, kálcium-karbonát, kálcium-hydroxid, Kálcium-citrát, algaolaj 2 , L-cystin,
vasszulfát, magnézium-klorid, C vitamin, L-tryptophan, L-tyrosin, natriumcitrát, nátrium-klorid, vas-
laktát, E vitamin, cinkszulfát, niacin, pantoténsav, rézszulfát, A vitamin, Thiamin, Riboflavin, B6
vitamin, folsav, B2 vitamin, mangán-szulfát, kálium-jodid, K vitamin, nátrium-szelenát, D3 vitamin,
biotin, B12 vitamin. *ellenőrzött biogazdálkodásból 1 100 g tápszer 284 ml teljes tejből készül. 2 DHA-t
tartalmaz (törvényi előírás Csecsemőtápszer esetében)
Kiemelném, hogy 1100 g tápszer még 3 deci tejből sem készült de megtudhatjuk, hogy van belrakva sok más is.. Például ebben is ott a növényi olaj. Naná, hogy ellenőrzött biogazdálkodásból származó naprából meg repcéből nyerték azt az olajat, egyem meg a kicsi szívüket, de ki az Isten mondta nekik, hogy a növényi olaj sokkal hasznosabb egy gyermeknek mint a tejzsír, amit nagyvonalúan kinyertek a tejből? Jaaaa? Hogy a biovajat is el kell adni, komoly piac van rá, ami marad hátra, azt meg csak nem kellene kidobni, mehet a gyerekeknek moslék helyett. Ha majd megkérdezik, miért jobb ez, mint ha simán csak kecsketejet inna a gyermek, majd hazudnak valamit. De jó hangosan mondják, akkor talán hihetőbb.
Az egyik legnevetségesebb érv, mi szerint az állatok sem isszák másik faj tejét és az ember sem erre van berendezve. Értem én ezt, csak a probléma annyi a történettel, hogy ha megfeszülök, akkor sem láttam még olyan gidát, kiscicát, kiskutyát, csikót, amelyiket étolajjal etettek .és nem fosta össze magát azon percen. De bárhogy kutakodok az emlékeim között, nem jut eszembe olyan eset amikor ugyanez történt volna ha árvaként kecsketejet fogyasztott egy kicsi állat. Sőt, a tápszeren nevelt kiskutyám emésztése azonnal helyreállt, ahogy kecsketejre váltottunk. Ki érti ezt? Na de az én érveimet nyugodtan nevezhetjük elavultnak és elfogultnak is.
A kecsketejnek, ahogy minden tejnek, -ideértve az anyatejet is,- számos hátránya lehet. Ahogy egy drogos, vagy alkoholista édesanya teje sem a legegészségesebb a gyermeknek, úgy valóban nem mindegy mit és hogyan evett az állat, amikor a tejet termelte.
Egy ideális világban a kecske kint legel a szabadban, sikkesen szökdel a hegyen, aztán nénjéhez szalad aki fej egy flaska tejet, amit aztán lehet azon melegében inni, mert nincs benne semmiféle káros anyag és baktérium.
Ez viszont nem az a világ. Nagyon gondosan meg kell tudni választani a helyet, ahonnan beszerezzük a gyermek és akár a saját táplálékunkat.
Persze azok, akik a T.sc.ban veszik az ételszinezékes felvágottat, biztosan boldogabban nyúlnak a polcon olyan tápszerért, ami csillivilli dobozba van csomagolva, viszont akik valóban tudatosan szeretnék táplálni a gyermeküket, kecsketejet szeretnének beszerezni, de kissé tanácstalanok milyen is a jó kecsketej, segítek.
De nem most, hanem egy következő bejegyzésben.
