10 tudnivaló amivel elkerülhető a kecske hőstressz okozta súlyos vagy végzetes megbetegedése
Sajnos sokszor kapok olyan megkereséseket az elmúlt időszakban, amikor a kezdő de még haladó gazdák is kétségbeesetten kérdezik, hogyan védekezek a magas hőmérséklet ellen. Egy kecske elvesztése is sok emiatt, de bizony ilyenkor előfordul, hogy sorra szedi áldozatait nagy arányban a hőstressz.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amikor a kecskék helyét alakítjuk ki, a téli hideg az, ami ellen védeni kell őket elsősorban. Pedig a nyári, átmeneti vagy tartós kánikula jobban kihat az állatok egészségére. Főleg a központi idegrendszert, a szívet és a tüdőt érinti hátrányosan, ezzel egyidőben pedig a tejelő állatok kondiciója romolhat, a termelés visszaesik.
A nyári szálláshelyük kialakításakor, vagy átalakításkor fontos, ha szem előtt tartjuk, hogy a helyük szellős, de ne huzatos legyen, árnyékot nyújtson és erre legyen lehetőség bent és kint a kifutóban is.
A kecske normál testhője 39-39,5 fok de kánikulában elérheti a 40 fokot is. E felett viszont már könnyedén túlmelegedhet.
Összeszedtem 10 pontban, melyek azok a legfontosabb intézkedések, amikkel jelentősen csökkenthetőek a hőstressz következményei:
- A kecske nem ember. Ami nekünk jólesik ventilátor okozta közvetlen légmozgás, nekik súlyos légúti megbetegedést okozhat. a kecske nehezen tolerálja a huzatot és a poros levegő sem a barátja. Ezért, bármennyire is jót szeretnénk tenni vele, kerüljük a kecske fejmagassága vagy az alatti ventilátor használatot. A meleg levegő felfele száll, így a kecskének bőven elegendő, ha a ventilátorral megmozgatjuk a felszálló meleg levegőt és kiűzzük az ammóniát, a szálló port.
- Kerüljük a hirtelen hideg víz kínálását a legnagyobb melegben. Gondoskodjunk megfelelő, friss, tiszta víz mennyiségről a reggeli, hűvösebb órákban és ha fogyóban a víz, inkább töltsük utó, a melegebb vízzel keveredve, mintsem a hirtelen hideg vizet kiszomjazva igya az állat. Ezzel megelőzhető a légzőszervi megbetegedés, orrfolyás, köhögés, tüdőgyulladás.
- A kifutóban próbáljunk lehetőség szerint olyan árnyékot adó lapokat, napvitorlát, árnyékolóhálót felrakni, ami alá húzódhatnak. Persze a legjobb, ha van fa ami árnyékot ad vagy ligetes fekvőhely, de akinek ez nem adatott meg, egyszerű, olcsó megoldásokkal védheti az állatait.
- A kecske teljes testfelületével igyekszik elnyújtózva aludni a melegebb időkben. Így tudja a legtöbb hőt leadni, ezzel hűti magát és persze ez a legjobb alkalom is a gazdát halálra ijeszteni… Ha van lehetőség, a fiatal állatokat és az idősebbeket extrém meleg időben ne hagyjuk kifeküdve maradni a napon, mert egyrészt nehezebben tudnak hőt leadni, a hőstressz tűrő képességük így erősen csökkent, másrészt gyorsan melegedhet az idő és ha mély álomba szenderülnek, nem veszik észre, ha közvetlenül felettük süt a nap. Ha az ébresztgetésre nincs lehetőség akkor este a koszos, elhasználódott vizet érdemes kiborítani közvetlenül a kifutóba, ami némileg segít annak talaján hűteni.
- A kecske testét közvetlenül nagy mennyiségű vízzel nem szabad locsolni. Megint csak nem magunkból indulunk ki, ők nem az a strandoló tipusok, ami azt illeti kevés dolgot utálnak annyira mintha víz éri a csini kis testüket. A jó esetben 10-12 fokos víz ( kút víz esetén akár 4 fokos is lehet) a 35 fokos melegben nem éppen a legjobb megoldás a kecske jólétének biztosítására. Tüdőgyulladást eredményezhet, amiből nehezen vagy sehogy nem épül fel aztán. Ha már mindenképpen hűteni szeretnénk a kecske mellé locsoljunk és ne rá. A patákat lehet esetleg hűteni, de lábfájós, körömbeteg állatnak azt sem javasolnám, az enyémek még a lábfürdő gondolatára is úgy néznek rám mint a véres rongyra. Persze akinek a kecskéje valami különös oknál fogva ezt szereti, tegye csak.
- A nőivarú kecskék jobban tolerálják a magas hőt mint a bakok, kivéve ha vemhesek. Ezért van, hogy egyes klímákon inkább az őszi szezonális ivarzás és tavaszi ellésre állnak be a tenyésztésbe vett anyaállatok. A fajta is nagyban befolyásolja a melegtűrő képességet. Egy rövid szőrű, nagyobb fülű kecske ( Pl Núbiai, Búr) a fülein keresztűl több hőt képes leadni, míg egy hosszúszőrű még nem teljesen átvedlett tincses nehezebben viselheti. A szarvalt kecskék ebben is előnyt élveznek. A szarvakban futó erek kitágulva nagyobb hő leadására képesek, így könnyebben bírják mint suta társaik. A túlzottan felhevült szarvalt állat szarvára hideg vizes törölközőt tekerve gyorsabban tudjuk a testhőt normalizálni, már ha hagyja. Mindezek ismeretében talán könnyebb a nyájban több figyelmet szentelni a különösen veszélyeztetett egyedeknek.
- Ha a kecske elvonul, nem eszik és nem látjuk inni sem, de lélegzete a szokottnál gyorsabb, liheg, vagy közeledésünkre sem emeli fel a fejét, az már figyelmeztető jel lehet, hogy túlmelegedett. Ilyenkor (is) tilos hirtelen hideg vízzel locsolni, vagy fürdetni. Hűvös helyre kell vinni, amíg a légzése nem normalizálódik és ha enni nem is fog azonnal, de ivásra rá kell venni. Ha minden erőfeszítésünk ellenére nem hajlandó inni, vagy 39-39,5 fok környékére nem sikerül levinni a testhőt, állatorvossal kell egyeztetni esetleg elektrolit és folyadék infúzióval átlendíteni a nehézségen.
- A kecskék bőséges etetését, legeltetését érdemes a kora reggeli és késő esti órákra időzíteni, hogy napközben már csak csendesen, különösebb stressz és intenzívebb testmozgás nélkül eszegessenek. Ha rendelkezésre áll bőséges legelő akkor is érdemes kánikula esetén bent is etetni, mert nem minden kecske, főleg az idősebb korosztály képes a hamar melegedő reggeli órára jól lakni. Ugyanez igaz a választott gidákra. Egyébként nem is kívánják túlzottan és a magam tapasztalata az, hogy ha hajnalban nagyon alaposan beetetek, vagy sikerül jó napot kifogni náluk és értelmesen tudnak legelni rohangálás helyett( nem mindig jön össze) délben már csak pár lézengő tápászkodik fel pár falatot bekapni.. Az emésztés hőtermeléssel jár, ami nem igazán jön jól az istállóban, de a kifutóban sem, főleg a déli órákban.
- Fontos a megfelelő mennyiségű és tisztaságú ivóvíz biztosítása. Ha a kecske nem tartja jó minőségűnek, akkor inkább szomjan hal, de akkor sem fogja meginni. Nagyon oda kell figyelni a vízre, hogy tiszta, szagmentes legyen és ne jéghideg. Egy pici almaecettel csökkentető az algásodás, ezáltal a rossz szagok esélye és szívesen is isszák. A vízben felszaporodó E.Coli és egyéb rossz fajok miatt is fontosEgy felnőtt anyakecske akár 8 liter vagy annál is több ( ha tejet termel) vizet képes meginni. Jól bírja víz nélkül, főleg ha jó a legelő, de azért ne próbáljuk ki, milyen ha mégsem.
- Gabona etetése hőségben egy igen érdekes téma. Egyes vélemények szerint van amelyik gabona “fűt” van amelyik nem. Nincs róla egyező vélemény, így egyik állítást sem szeretném vitatni. A magam véleménye az, hogy az állat ha hiányzik neki valami, pontosan tudja mi az amire szüksége van, amiből hozzájuthat. Ha elutasítja az abrakot, akkor nincs rá szüksége, ha pedig megenne egy hordóval is, akkor valószínűleg igen. Bízzuk ezt a kecskékre. Az én kecskéim akár szemenként is képesek voltak kiválogatni a nekik éppen nem szükséges vagy ízletes gabonakeveréket és nemes egyszerűséggel visszaköpték, vagy kitúrták az orrukkal. Megtették ezt kánikulában és télen is, a hőmérséklet nem játszott náluk különösebben szerepet.
Mindent összegezve, azt gondolom, a gazda szeme a legfontosabb. Oda kell állni, figyelni. Ahogy egyre jobban megismerjük a kecskéink szokásait, viselkedését, annál könnyebb lesz észrevenni azt, amelyik nem úgy viselkedik, ahogyan tőle megszokott. Lesznek olyan kecskék, akik minden gond nélkül elviselik a nagyobb melegeket, míg mások már egy enyhébb felmelegedésnél is lelküket kidobva lihegnek. Nincs két egyforma kecske. Ha mégis, minden igyekezetünk ellenére megtörténik a baj, mert hát a kecske vonza azt, akkor sem kell önvádba hajszolnia senkinek magát. Bárki hibáztatása nem segít az állaton. Ilyenkor józan paraszti ésszel át kell gondolni, mi az ami esetleg elkerülhette a figyelmünket, hogy máskor ne történhessen meg és ha még nincs késő, gyorsan cselekedve meg kell próbálni a leghamarabb hűteni az állatot.