Milyen tűt vegyek?
Erre a kérdésre most azt kellene írnom divatosan, hogy semmilyet, mert hívd az állatorvost és majd ő tudja mit és hogyan.
De vannak olyan térségek, ahol az orvos annyira leterhelt, vagy távol van, hogy képtelen odaérni egy ráérő beavatkozáshoz is hát még amikor gyors, életmentő cselekedetre van szükség.
Nálunk is gyakran megtörtént már, hogy hiába hívtam hármat egy sem tudott jönni. Volt aki éppen műtött, vagy elakadt borjút próbált a világra segíteni, vagy éppen ő maga volt beteg. Nem ítélhetjük el egyiket sem, hiszen másnak az állata ugyanolyan fontos, mint nekünk a sajátunk és az orvos egészsége nem vita tárgya.
Azzal, hogy megértő vagyok az én állatomon nem segít. Ezért hamar meg kellett tanulnom, hogy gazdaként vagy topogva végignézem, ahogy elhagyja a lelke a testét, vagy megszabadítom a fájdalomtól egy torokvágással, vagy összeszedem magam és rinyálás helyett megoldom.
Ehhez gyógyszer, magabiztosság, alázat, eszközkészlet és jó adag szeretet kell. Az utóbbi még hagyján, abból van, de a többi már nem volt ilyen egyszerű. Gyógyszert beadni felelősség. Mindegy, hogy szájon át, vagy injekcióban. Az állat testébe kerülő szer nyomot hagy benne, a tejben és a környezetben is. Ezért ha lehet kerüljük az antibiotikum vagy féreghajtó használatot.
De egy egyszerű vitamin készítmény is injekciózással jár, így ahhoz eszköz kell.
Mikor először ácsorogtam a patikában, azon járt az eszem, vajon mit gondolnak rólam, hogy fecskendőt és tűt akarok venni? Tuti azt hiszik lövöm magam, főleg amilyen idegállapotban voltam, mert otthon az állat már nagyon várt. De idegbe akkor jöttem csak igazán amikor azt kérdezte a patikus: milyen méretet adhat?
Mondtam, mit tudom én? Milyen van? Elsorolta, valami G betűt hozzá mondogatot és éreztem, most lefőttem mint a kávé. Mondtam nagy lazán ( bár tuti a fejemre volt írva, hogy azt se tudom mit beszél): így ebbe a sorrendbe mindből adjon egyet, elfogy.
Aztán a következő kérdésnél már szerintem tikkelni kezdtem:
Fecskendőt visz hozzá?
Mondtam: naná, milyen van?
Na megint jött a méretekkel, vettem abból is egy marékkal mert ugyan be nem mertem vallani, hogy fogalmam sincs mit beszél, pláne azt nem tudom, mit akarok.
Mondanom sem kell, mikor kitipegtem a gyógyszertárból a két marék cuccal és beültem a kocsiba, negyed órát nézegettem, hogy ugyan honnan a bánatból fogom tudni melyiket kell használni és mire.
Aztán hamar rájöttem, hogy az egyik elgörbül már attól ha csúnyán nézek rá, a másikkal meg egy mamutból is vehetnék vért.
A fecskendő meg? Nos, van amelyiket mai napig örzöm, mint azt a fecskendőt, ami emlékeztet rá, hol kezdtem. Másra nem való, mert mindenhez vagy túl kicsi vagy túl nagy. Ez az 50 ml-s nagy kan méret 😅
Szóval megcsodáltam, hazavittem, lesz ami lesz beadom neki azt a valamit. Úgy pörgettem a youtube videókat, mintha legalábbis az életem múlt volna rajta, hogy hátha meg tudom mi a franc az a intramuszkuláris meg a szubkután.. Gondoltam a bátorság meg majd csak megjön.
Megjött. Aztán felszívtam volna a gyógyszert de már meg az nem jött. Azt senki nem mondta, hogy a túl vékony tű nem barátja az olajos cuccoknak. Azt sem, hogy ha nagy nehezen mégis, akkor a kecskén elhajlik vagy lelövi a tűt a fecskendő.
Éreztem is, hogy az a nap nem lesz életem csúcspontja, de azt is, hogy egy kissé tudatlan vagyok…ah jó…nagyon.
Csak kb 1 órát szórakoztam és 8 tűt próbáltam végig, mire sikerült a kecskének beadni amit kell. Remegett a kezem és folyton az járt az eszemben, hogy ezt a könyvekben egészen biztosan azért nem írta senki, mert rajtam kívül mindenki tudja. Csak én vagyok ekkora pancser ez halál biztos.
De ha mégsem, talán jól jöhet egy kis gyorstalpaló tűismeretből.
A tű mérete egy bizonyos Gaude ( tű belső átmérő, röviden:G) alapján számozva van. Hülye mód ahogy emelkedik a szám, úgy egyre vékonyabb a tű.
De hogy ne kelljen az olyan vakegereknek mint én a nagyon apró betűkkel felvésett számot látni, minden mérethez tartozik egy nemzetközileg elfogadott szín.
Tehát a G18-as, mindig rózsaszín fejű. Nekem ez a tű vált be mindenféle beadásához, (de van aki a vízes gyógyszerekhez véknyabb, 24-26-ost használ). Van 32 és 38 mm-es hosszúságban. A 32-es, vagyis a rózsaszín, 18G 1 1/4″ -es tű bőven elég hosszú intramuskuláris és szubkutánhoz is.
Nem kell megijedni, hogy jáj, az de nagy és de vastag és de fájhat.
Pontosan annyira fáj mint a 26-os (kipróbáltam), csak nem kínszenvedés gyógyszert felszívni és nem lövöd ki az űrbe a beleszoruló sűrűbb szert, így az állat is boldogabb lesz és te is.
A legcélszerűbb fecskendőméret 3 és 5 ml-es.
De persze, nyugodtan lehet venni kisebb, nagyobb,közepesebb tűt, fecslendőt, kinek milyen célból jobb.
A tűhöz hoztam is egy egyszerű képet, hogy könnyebb legyen választani és nektek ne kelljen kínosan érezni magatokat a gyógyszertàrban.
