Az első ellési szezonunk

Nem tudom, ki hogy, de az első ellésekre- így utólag- képtelenség felkészülni. 

Elolvasod a könyveket, lelkesen országos, mi több világi cimborává avatod a Google-t, a Facebookot, az őrületbe kergeted a kecske és juhtartókat a rettenetesen buta kérdéseiddel. Persze ezt nem érzékeled, mert annyira izgatott, bizonytalan, boldog, alvászavaros vagy az utolsó hetekben, hogy szentül hiszed, mindent és semmit tudsz. Ez attól függ éppen mennyit olvastál aznap a farfekvésről és az újraélesztésről.

Aztán óránként kijársz ellenőrizgetni a pérákat. Elpihenteted a szemed azon a kis duzzadt nyíláson és azon agyalsz, vajon mit szívtál akkor amikor kecskét vettél kis aranyos hörcsögök helyett. Most bent aludhatnál a hörcsöggel. De nem, egy kellemes február estén, -5 fokban, papucsban, köntösben, a hülye sapkádban ácsorogsz egy agyonszart szalmakupac előtt, amit már negyedjére frissítettél aznap, csak hogy a kis jövevény idilli pihe puha illatosba pottyanjon. Látod az anyakecske szemében olykor a megvetést, a kérdőjeleket és a szemrehányást, hogy ugyan mi a francért égeted ki a retináját a bohóc sapkádra kötött fejlámpával. De nem tágítasz. Aztán látni véled a kis fejét. Jahaaaj,  az csak valami nyálkás vacak….vacak, hát az a  nyákdugóóó-örvendezel,- ebből gyerek lesz. Le se fekszel, fel alá járkálsz, az anyakecske már nem csak megvetően néz, egyenesen lesajnál és feladja gondolatban, hogy belőled valaha normális szolgát nevel.

Aztán úgy hajnal 4 körül mégis álomba szenderülsz, mert még eljársz dolgozni, igaz már a munkahelyeden is kerülnek mint az ebolást, mert a fejed zombiba, agyad kilőve és a beszéded…az valami végtelen unalmas. Persze ezt sem veszed észre, ahogy azt sem, hogy a Facebook népét baromira nem érdekli az ezredik kecskemosoly képed, pláne ugyanarról a kecskéről.

Tehát hajnal 4 körül álomba szenderülsz, 6-kor kicsit elcsigázva de még mindig lelkesen totyogsz ki szeretett szerzeményeidhez, fél literes korsóból kávét szürcsölgetve. És akkor meglátod amit vártál. Egy aprócska fehér-rózsaszín csodapihepalkó totyog anya lába között. Aztán anya megfordul. Csipa kipattan a szemedből, Korsót eldobod és matatsz a telefonért. Aztmondtahívhatomaztmondtahívhatom vedfelveddfelveddmáááárfeeeeel. 

Zsóóóófiiiii kint van 4 láb de semmi más. Most mindenki meghal vagy csak én fogok mostazonnaldemáris? 

Az egyből, aztán kettő lett. Anikám Álmos és Attila fia a világra kéredzkedett.

Hát így kezdődött…

Vélemény, hozzászólás?